Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
2. LENGYELORSZÁG 2.1 Az első lengyel orvosi emlékek ____________________________ A 10. század közepén, a Visztula és az Odera közötti vidékeken a nyugati szláv törzsekből formálódott ki az a törzsszövetség, amelyből kialakult a Piast család vezette lengyel királyság. Ebben döntő fordulatot a kereszténység felvétele jelentett. A lengyelség is hasonló történeti fejlődésen ment keresztül, mint a szomszédos népek. A „pogány gyógyító kultúra" ugyanazokon a tapasztalati ismereteken nyugodott, mint a hasonló szláv népek gyakorlata: a gyógynövények ismerete és a táltosok gyógyító erejébe vetett hit határozta meg a mindennapi gyógyító gyakorlatot. Ebben jelentett fordulatot a kereszténység felvétele. Az egyházi szervezet kialakulásával a templomok, plébániák és a szerzetes kolostorok körül szerveződtek a keresztény gyógyító gyakorlat első formái. A kolostori könyvtárakban a régi orvosi kéziratok, különböző gyógyszerek „receptgyűjteményeit" őrizték, míg a kolostori kertekben a gyógynövény-ágyások adták a gyógyításhoz szükséges alapanyagokat. A kolostorokban létesített betegszobák nemcsak a beteg rendtársak számára létesültek, hanem a környék hozzátartózó nélküli szegényeinek, beteg vándorainak gondozó helyévé váltak. A plébániai iskolákban a gyerekek minimális egészségi ismereteket is kaptak, általában a nagyobb monostorokban mindig volt olyan szerzetes testvér, aki tanult gyógyító barát volt. A 11. századtól minden rend küldött Salernóba olyan szerzeteseket, akiket kiképeztek a gyógyítás elméletére és gyakorlatára, és akik visszatérve hazájukba, ezeket az ismereteket továbbadták rendtársaiknak. Ez a képzési forma élt tovább Bolognában, Padovában és más itáliai egyetemeken. Az első lengyel orvos, legalábbis a krónikás irodalom szerint, a 10. században élt Jan Smer volt, aki a kijevi orosz nagy fejedelem, Vlagyimir orvosa volt. A krónikás adatokból nem derül ki, hogy Smer szerzetes volt-e vagy sem. Az biztos, hogy nagy gyakorlattal rendelkező, több fejedelmi udvarban megfordult orvos volt, aki az orosz nagyfejedelem mellett gyógyított Bizáncban, és járt a Balkánon is. A 13. században lengyel földről származó és latinul író tudós volt Witelo (Vitello), egy türingiai apa és lengyel anya gyermeke, aki 1220- 1230 között született Sziléziában. Maga Witelo „filius Thuringorum et Polonorumnak" nevezte magát és szülőföldjéről „nostra térré Polonia 25