Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
2. Lengyelország
„nyilatkozott. 1253 körül Párizsban bölcseletet és matematikát tanult, 1262-1268 között Páduában tartózkodott és kánonjogot tanult. Pap volt, de erről bővebbet nem tudunk. Nem ismerjük esetleges orvosi tanulmányainak idejét és helyét, de munkáiban meglehetősen sok orvosi munkára hivatkozott. Egy Optica című tanulmányt írt, amely néhány évszázadon át fő forrása lett más orvosi munkáknak. Leírta a szem szerkezetét és működését. E munkájának 15 kéziratos példányát ismerjük, 1535-ben Krakkóban nyomtatták ki. A 19. század végén fedezték fel az egyik itáliai könyvtárban Witelo De natura daemonum című munkáját, amely szintén orvosi ismeretekről tanúskodik. Az ördögfajták egyikeként írja le, az apporitiokat, a látomásokat, melyeknek oka önmagukban rejlik. Az ördögöknek ezt a fajtáját az elmebetegek, a frenetici, melencholici, epiltici, apoplectici szoktak látni, de néha az egészségesek is„ különösen alvás közben, mikor bennünk a „humor"-ok felpezsdülnek. Azonban e démonokon, az ember kóros képzetének termékein kívül, Witelo még más, már valóságos démonok létét is elismeri és egyetért az egész középkori démonológiával. O az egyike azoknak az íróknak, akik felelősek az akkori tudatlan elmékre megrendítőleg ható tényékért, ugyanis olyan ördögökről beszél, amelyek nőkkel érintkeznek: „Egy bizonyos paduai nőszemély gyónás közben bevallotta a papnak, hogy vele testileg érintkezett egy szarvas bakkecske, amely érintkezés után nyomtalanul eltűnt és őt többé soha senki nem látta." Ehhez még azt fűzte Witelo, hogy ez 1265-ben történt. Ebben a korban már orvosi végzettséggel rendelkező lengyel orvosról, Nicolaus de Polonia (Mikolaj z Polski) nevezetűről tudjuk, hogy 1250-ben született és 20 éves korában került a Montpellier-i egyetemre. Később, 1278-ban Fekete Leszek (Leszek Czarny) lengyel király udvari orvosa volt Krakkóban. Három munkája ismeretes: a latin nyelven írott Antipocras és az Expeerimenta, valamint a német nyelvű Cyrurgia. Ez utóbbi sebészeti eljárásokat tartalmaz. Az Antipocras a klasszikus medicina Hippokrátész-ellenes irányzata, amely ugyan nem tagadja az emberi szervezet négy alkotó elemét, de a betegségek eredetét nem az elemek rossz arányának tartja. A betegségek legyőzését részben táplálkozási szabályzatok betartásától, a húsételektől való tartózkodástól és nyers életek (gyümölcs, tej, tejtermékek) fogyasztásától tette függővé, illetve préselt gyümölcslevekkel, olajokkal kezelt betegeket. Feljegyzések szerint Nicolaus ilyen módszerrel kezelte Leszek Czarny 26
