Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

1. A Baltikum orvosi múltja

társaságok és szervezetek, így 1920-ban Észt Orvosszövetségre változtatta a nevét. Ez az Orvosszövetség felkarolta az érdekvédelmi és tudományos kérdéseket, kamarai jelleggel működött, 1924-ben pedig - kezdemé­nyezésére - sorra alakultak a szakágazati (belgyógyász, gyermekgyó­gyász, sebész, nőgyógyász, tbc, közegészségügyi stb.) társaságok, de e szövetségbe tömörültek az észt állam területén tevékenykedő nemzeti (német, orosz, zsidó) orvostársaságok is. Hatáskörébe vonta az orvosi könyvkiadót, kiadta az Észt orvos és az Egészség c. folyóiratokat. 1940-1944 között, Észtországnak és a többi balti államnak előbb a szovjet, majd a német megszállás idején, semmiféle orvostársasági életre nem volt lehetősége. A véglegessé vált szovjeturalom éveiben, a Szovjet­unió tagköztársaságaként, 1947/48 után nyílt lehetőség helyi szakorvosi társaságok megszervezésére, amelyek az össz-szovjet orvostudományi társaság tagtársaságaként működhettek. 1960-ban a Baltikumban 16 szakorvosi társaság tevékenykedett, szigorúan szakmai kérdésekkel foglalkoztak, kiilkapcsolatot csak Moszkván keresztül ápoltak. 1892-ben, Rigában megalakult A. V. Butuls és J. J. Rillis kezdemé­nyezésére a Lett Orvosok Társasága. Jóllehet ilyen kezdeményezés már 1822-ben indult Rigában, de az a társaság az idők során elnéptelenedett. Az 1892-ben történt megalakulást nagyban elősegítette, hogy 1888-ban - ugyancsak Rigában - megalakult a helyi Orosz Orvosok Társasága. Az 1892. évi kezdeményezés érdekessége, hogy ekkor Rigában mindössze két lett orvos működött, de felhívásukra közel 20 orvos jelentkezett. Baráti körként kezdték meg működésüket, alapszabályzatuk elkészí­tése és elfogadtatása tíz évet váratott magára, jogilag csak 1902-ben alakult meg 23 orvossal. Rendszeresen tartottak tudományos ülést, a tagok gyakorló kórházi és hatósági orvosok voltak, összejöveteleiket általában vasárnap tartották, hogy a messzebbről érkező tagok is részt tudjanak venni. 1904-ben a tagok száma 31 volt, ekkor elhatározták, hogy a városi szegényeknek ingyenes rendeléseket is tartanak. Vásá­roltak egy nagyobb házat, amely nemcsak a társaság székhelye, de rendelő és könyvtár is volt egyszerre. 1910-ben közös tudományos ülést rendeztek az Orosz Orvostársassággal Pirogov tiszteletére, kiadták az Egészség című lett nyelvű ismeretterjesztő folyóiratot, 1917-ben a formálódó önálló Lettország Ideiglenes Nemzeti Tanácsának javaslatot tettek a független lett egészségpolitika és egészségügyi kormányzás, egy önálló Egészségügyi Minisztérium kialakítására. 1919-ben meg­21

Next

/
Oldalképek
Tartalom