Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
1. A Baltikum orvosi múltja
szervezték az önálló lett tudományegyetemet és orvosi kart Rigában, amelynek tanári karába valóban kiváló szakemberek kerültek: Gusztáv Reinhard, Petr Szikeriszt, Egon Alksznisz stb. 1921-ben megalakult a Lett Orvosszövetség, alárendeltségében más lett orvos- és szakorvos társaságok. A következő években tartott kongresszusokon formálódott ki, illetve különültek el egymástól az orvosi érdekvédelem és a tudományos ügyek társasági feladatkörei. 1923-tól adták ki a Lett Orvosi Hetilapot, megszervezték a szakmai könyvkiadást. Az Orvosszövetség ugyan egyesítette az összes Lettországban működő orvosokat (2954 fő), de a Szövetségen belül 1925-ben megalakult a lett orvosok szövetsége, mint nemzeti szervezet. Mellettük német és orosz orvosok is megszervezték hasonló szervezeteiket. 1931-ben, amikor elfogadták az általános betegbiztosítási törvényt, a Szövetségen belül új szervezeti formát alakítottak a biztosító társasági orvosok. Ez a forma 1939-ig működött, 1940-ben, amikor a Szovjetunió bekebelezte Lettországot, felszámoltak minden szakmai és társadalmi szervezetet. Vezetőit és vezetőségüket letartóztatták és Szibériába száműzték. A német megszállás idején történt ugyan erőtlen kísérlet valamilyen nemzeti orvosi szervezet megalakítására, de az ügy elhamvadt. Az újabb szovjeturalom alatt a szovjet egészségügyi és szakorvosi formákat alakították ki, amely azonos volt a többi tagköztársaságban működő szervezetekkel. 1.6 A finn orvosképzés kezdetei_______________________________ A finnek lakta terület inkább Skandináviához, mint a Baltikumhoz tartozik, távol a mozgalmas európai központoktól, így gazdasági és társadalmi fejlődése sokban hasonlít a svéd modellhez. A sarkkörhöz közeli vidékei ritkán lakottak voltak, így a területei birtoklását inkább stratégiai, mint gazdasági érdekek vezérelték. A finn társadalom, hasonlóan a svédhez, nem ismerte a jobbágyság rendszerét, így a kapitalista átalakulás egyszerűbben ment végbe. Az egészséggondozás is hasonló lett a svéd rendszerhez, területi alapon szerveződött meg az orvos- és betegellátás. A finnek protestánsok, így a kolostori ellátási modellt a polgári közösségek veszik át, maga a közösség érdekelt abban, hogy orvost tartson, kórházat alapítson és megoldja a betegségek és járványok megelőzését. A központi hatalom - a svéd uralom idején a király által kinevezett helytartó, az orosz megszállás alatt a kormányzó - mellett szervezett központi hivatal egészségügyi részlege 22
