Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
4. Románia
a szükséges törvények megalkotását fogalmazta meg. Kretzulescu nevéhez fűződik az első román népszámlálás előkészítése és a Román Tudományos Akadémia működtetésének megteremtése is. Néhány év elmaradással alakult ki Moldvában a sebész- és bábaképzés: Iasiban az Institutul Gregorian. A Szent György Intézetben és a mellette működő szülészeti kórházban szervezték meg a bábaképzést (1852), amelynek vezetői Athanasie Fatu (1816-1886) és Gheorghe Cuciureanu (1814-1886) Bécsben végzett orvosok voltak. Az előbbi a képzés számára adta ki a Manuale pentru invatatura moaselor c. tankönyvet. Ugyancsak Iasiban nyílt meg Nicolae Negura (1832-1884) sebészeti iskolája, amely mása volt a Bukarestben szervezett hasonló intézménynek, bár csak 1861-ig működhetett. Ebben Iosif Mihailescu irányította a gyógyszerészképzést. A román orvosképzés teljes átszervezése a francia származású Carol Davila (1828-1884) tevékenységével kezdődött. Davila orvosi és gyógyszerészi képzettségű volt, aki 1853-ban lépett a havasalföldi fejedelemség szolgálatába és a román közegészségügy talán legnagyobb szervező egyénisége lett. Reformjavaslatai alapján megújult a katona-egészségügy, új alapokra helyeződött az egészségügyi közigazgatás, az orvosképzés, ezen belül az állatorvos és gyógyszerészképzés is. Támogatója Kretzulescu volt, aki az 1850-es évektől miniszteri rangban állt, fejedelmi tanácsadóként az egész egészségügy legfőbb támasza lett. Javaslatára egyesítették fejedelmi rendelettel a két sebészeti iskolát, amelynek vezetőjévé Davilát nevezték ki, a Mihai Voda Katonakórház mellett szervezték újjá. 1855-ben Scoala de mica Chirurgie néven nyitotta meg kapuit, de három hónap múlva - miután Davila teljesen átszervezte az oktatást - átadta helyét a Scoala de chirurgienak, amely négyéves képzésben, tiszti ranggal végző felavatott katonaorvosokat adott a hadseregnek. Davila érdeme, hogy a legjobb erőkből szervezte meg az orvostanári kart, anatómiai múzeumot, könyvtárat létesített, román nyelvű tankönyvek sorát íratta és adatta ki. 1857-ben újabb fordulat következett: Davila javaslatára az intézmény felveszi a Nemzeti orvosi és gyógyszerészeti iskola (Scoala na- tionala de medicina si farmacie) nevet, amely nemcsak az első román nyelvű orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatási intézmény lett, hanem egyesítette a polgári és katonai szakemberképzést. A tanulmányi idő öt év volt, amelyet három év kórházi gyakorlat egészített ki. A had165
