Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
Igen sok hiba és illetlenség követtetik el a lakosok ezen osztályában a szűlőnökkel. Ezekhez gyakorlott bábák soha sem hívatnak, hanem ismét csak a vén nők. S honnan ezek szülészeti ismereteik? - Erre ki sem tud felelni, de kiki bízik hozzájuk. Csudálni kell a természetet, mely minden hibás fogások s erőszak dacára, miket eme tudatlan és legveszélyesebb előítéletű némberek elkövetnek, s szülést szerencsés véghez szokta vezetni. Az egész szülés alatt a hüvelyben dolgozó kéz, s méhhüvely és méhszáj erőszakos kiterjesztése: nehogy a fej kelleténél hamarabb kitolódjék. A vajúdónak ostoba fektetése és helyeztetése, miszerint annak két lábszárait gyakran az ágy előtt ülő vén nő vállaira veszi, és még száz más balgaságok gátolják a szülés rendes menetelét s hozzák az életet veszélybe. Mindjárt a szülep kilépte után egy jó üveg pálinkát adnak inni oly fiatal nőknek is, kik ez italt soha nem ízlelték, amit a természet legtöbbnyire hányás által űrit, ki és így távolítja el a rossz következményeket. A haránt fekvésnél a gyermek előfekvő karját húzzák, vonják, mi által gyakran igen nehéz fordítási esetek származnak. Szerencsés azon vajúdó, kinek ilyen esetben a vén nő azt tanácsolja, hogy orvosért küldjön. Mert ő, miután minden mesterségéből kifogyott, azt szokta mondani, hogy itt csak az isten segíthet. Ekkor azután szentek képeit hozatnak az ágyhoz, és pópa hivatik, hogy a szülő nőnek az utolsó vacsorát és kenetet kiszolgáltassa, és őt imája által a halálra előkészítse. Csak felvilágosult pópák javasolnak ilyenkor orvost hívatni, mert legtöbb lelkészek, kik igen csekély műveltséggel bírnak, szintoly kevéssé gondolnak, mint a környezők, arra, hogy segíteni lehetne, és ha a temetések nem tartoznának is fő jövedelmükhöz. Midőn rájuk dús lakoma és bő italozás vár, mégsem tanácsolnák, hogy orvosért küldjenek. Azért a szegény szülő nők gyakran akkor is, ha a művészet könnyű szerrel két életet megmenthetne, elveszni kénytelenek. Csak ritkán történik, hogy kóresetekben a polgár és kis kereskedők orvost hívassanak, és akkor is vagy súlyosabb sebészi bajok vagy igen erőszakosan és hevenyében támadt nyavalyák miatt, mint például a gutaütésnél. Másként ezen osztály csak akkor folyamodik orvoshoz, ha már a házi és vén női orvoslás sokáig sikertelenül alkalmaztatott. Ilyenkor is a betegek többnyire az orvos lakába vitetnek, hogy a vényt ingyen kaphassák meg. Az ily betegek már nagyobbára tönkre tétetvén, és keveset lehet rajtuk segíteni. Az orvos efféle betegeket a kórházba szokta utasítani, mitől a nép igen irtózik. A beteg egy vagy kétszernél 136
