Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)

3. Oroszország

többször jönni nem szokott. Mert vagy jobban lett az elsőben rendelt orvosságtól, s akkor az orvost már szükségtelennek tartják, vagy rosz- szabbul talál lenni, vagy a javulás nem elég hamar látható, midőn aztán más orvoshoz fordul.

Ezek tehát igen ritkán kéretik az orvost a maguk házába, és csak igen hirtelen támadt bajokban. Sőt ha az orvos nem orosz, vagyis görög vallású, akkor ilyent hallani, hogyan hívassak én hitetlent a házamhoz?

Még legnagyobb számmal hozatnak ezen osztályból az orvoshoz a beteg fiúgyermekek. Ezek közt Oroszhonban a halandóság fölötte igen nagy, aminek alkalmasint a durva táplálékkal tömés a fő oka. A köznép azt hiszi közönségesen, hogy az anya tejével egy gyermek nem lakhatik jól, az újszülötteknek azért néhány napos korban tejbe áztatott kenyeret adnak, ezen kívül tehéntejet. Ezt lefölözetlenül - mert a tej lefölözését a tehénre ártalmasnak tartják - esztergályozott szaruból adják, ennek vékonyabb végére kimosott tehéntögybimbót kötvén, a gyerek szájába dugják, melyen át a tülökbe öntött tejet szopják. A nyál, a szájmeleg, az elhanyagolt tisztogatás stb. kevés nap múlva dögbüzővé lesz, (...) Azonkívül a gyermekeket fölöttébb melegen is tartják, nekik mindjárt születésük után teát, sőt hogy őket elaltassák, pálinkát is adagolnak. Azért is majd valamennyi görvélykóros, mit a duzzadt orr, vastag fölső ajak, fejkütegek, s kivált nagy has jellemez. Ha valamelyik 6-8 héten aluli gyermek forró nyavalyába esik, mindig elvész, mert azon hiedelem, miszerint az ilyen gyenge korúakat orvosolni nem lehet, a köznépnél általános. Az anyák, az ilyen gyermek halálát egészen közönyösen veszik. Azzal vigasztalván magukat, hogy az isten úgy akarta. A valamivel idősb kisgyerekeket is egy éven alul, csak tartós nyavalyában viszik orvoshoz. A heveny kórokban ezt vagy nem, vagy már későn cselekszik. Az egy éven túl jutott gyermekeket már többre becsülik, ilyenekkel leggyakrabban folyamodnak orvoshoz. Csakhogy ebből sincs nagy haszon, mert a szülék az életrendre nem ügyelnek, az orvoshoz járást csakhamar elunják, úgy a szükséges orvosságok beszerzését is. (...)

Oroszhon belsejében, kivált falun, a papság életmódja, szokása és erkölcse hasonló a polgárokéhoz, csaknem hasonló módon áll az orvoshoz. A kivételek ritkák, s csak a művelt pópáknál látható némi bizalom az orvosi művészethez. A görög papok nagy sokasága azon hitben él, miként isten akaratja nélkül senki nem hal betegségben, orvosolatlanul

137