Kapronczay Károly: Közép-Kelet-Európa orvosi múltja (Budapest, 2013)
3. Oroszország
nem jelentős lehetőségeket biztosított számukra az Orosz Birodalmon belül. Az orosz cári hatalom a balti németségben szinte készen kapta a szükséges szakembereket. Csakhamar megtelt az orosz hadsereg, a diplomáciai szolgálat és egész sor közhivatal balti németekkel, a kormány szerepét betöltő kollégiumokban a megállapított tagság felét balti németek adták, sőt gyakran az egyes kollégiumok németül érintkeztek egymással hivatalos ügyekben. Nem számított ritkaságnak, hogy az egyes kollégiumok elnökei, alelnökei is soraikból kerültek ki. Maga a Baltikum csakhamar az Orosz Birodalom „műhelyévé" vált, itt létesültek a legfontosabb ipari létesítmények, gyárak, kikötők, kereskedelmi központok. E különleges jogállású területet az orosz hatalom mindig figyelemmel kísérte, általában biztosította azokat a lehetőségeket, amely más német területeket jellemezte. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a balti területeken már 1816-ban végrehajtották a jobbágyfelszabadítást, ami a cári területeken csak 1861-ben következett be. Valójában ezen okok miatt is engedélyezte - a jogi kar kivételével - a tartui (dorpati) egyetem továbbműködését. Az egyetem orvosi karáról kikerült német orvosokat mindenütt megtaláljuk: az Orosz Orvosi Kancelláriában, majd az Orvosi Kollégiumban, az orvosképzést biztosító katonai kórházakban, a Katonaorvosi Akadémiákon, a hadsereg és a polgári egészségügy vezető tisztségeiben. Péter cár álma az önálló orosz egyetem megteremtése lett, amely nemcsak orvosképzési feladatokat látott volna el, de a bölcseleti, jogi és természettudományi karokkal az orosz értelmiség nevelésének színtere lehet. Az orvosképzés kialakítását szolgálta a több nagyvárosban megszervezett orvosi iskolák, amelyek vagy régebbi orvosképzési tanműhelyekre (pl. az 1654-ben alapított moszkvai) épültek, vagy már eleve a hadseregnek képeztek ki orvosokat (Kronstadt, Szentpétervár stb.). Előtérbe került a hadsereg megerősítése és korszerűsítése, hiszen egy jól szervezett, kitűnően kiképzett katonaság nélkül Oroszország nem számíthatott nemzetközi sikerekre. A hadsereggel kapcsolatos tervekben kiemelt helyet kapott a katonaorvosi ellátás, amely nemcsak meghatározta a csapattestenkénti egészségügyiek létszámát, felszerelését, hanem központilag gondoskodott a kellően kiképzett katonaorvosokról. Ez csak két úton történhetett: a központi kormányzati hivatal (előbb a gyógyszerészeti hivatal, később az Orvosi Kollégium) külföldről hívott meg - meghatározott időre vagy kiemelt javadalmazással - egyetemet 105
