Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái
VII. A sebészek társadalomban betöltött szerepének eltérő formái 229 borította a „kereslet-kínálat” egyensúlyát a fizetőképes „egészségügyi piacon”.1214 A vitát kezdeményező orvosok látszólag a sebészek hozzáértését kérdőjelezték meg, de céljuk valójában az orvoslás korábbi pozícióinak megtartása, monopóliumának megszerzése és a sebészek kiszorítása volt: magánpraxisból megélnie ebben az időben mind orvosnak, mind sebésznek nehéz volt.1215 A sebészek és orvosok közötti személyes konfliktuson túlmutat Simolya János korponai seborvos ügye. Kovátsy János, a város főorvosa 1839. január 2-án levelet írt József nádornak, amelyben a betegek érdekében kérte, hogy a helyi sebészt, Simolya Jánost távolítsák el állásából. Indokul Simolya tébolyultságára hivatkozott, amellyel sokat árthatna a betegeknek. Kovátsy hosszan sorolta Simolya őrültségének jeleit: félmeztelenül rohangált a város terén, éjjel különböző házakban jelent meg váratlanul, a Szentháromság-szobor előtt ordítozott és ugrándozott, s még magában is kárt tett. Kovátsy már 1837-ben megpróbálta kicsikarni elbocsájtását, ez azonban akkor nem sikerült, ezért írt a nádornak. Állítása alátámasztására 26, a sebésztől származó, 1835 és 1838 között íródott levelet is csatolt kérvényéhez, s egy részük valóban zavart elméről tanúskodik (némelyikben már-már érthetetlen módon keveri a különböző nyelvek szavait, s van, ahol az egynyelvüség ellenére sem lehet érteni, pontosan mit is akart kifejezni).1216 A Kovátsy állal becsatolt korábbi tanácsülési jegyzőkönyvek szintén problémás személyiségnek festik le Simolyát. 1832. augusztus 29-én a helyi bába, Carolina Hunger panaszára kivizsgálták Simolya ügyét. Ebben az évben Simolya viselkedése kivívta többek ellenszenvét (megverte az említett bába fiát, és amikor beidézték, a városi tanácsosokkal pökhendi, sértő modorban beszélt, illetve egyik betegének veszélyesen nagy adag gyógyszert írt fel). Mindezek eredményeképpen 1832-ben megfosztották második sebészi állásától és helyét üresnek nyilvánították (az iratokból kiderül, hogy korábban a város első seborvosa volt, de problémás életmódja miatt ideiglenesen megvonták tőle fizetését, majd lefokozták második sebésznek pontosan nem tudni, mikor). Egy 1836. június 15-i jegyző- könyvi kivonatban már Kovátsy József főorvos panaszkodott, amiért Simolya „az emberi test méltóságára való tekintet nélkül” érvágást hajt végre bárkin. A tanács azonban nem tudott mit kezdeni az engedetlen sebésszel. Kovátsy 1837-ben már a városi tanácsnak is jelentette: Simolya feltehetően őrült. A Helytartótanács 1839. január végén kötelezte Korpona tanácsát, hogy a körülményekről küldjenek pontos jelentést.1217 A város válasza szerint egyszerű lesz bebizonyítani a sebész őrültségét, mivel már előző évben Kovátsy idejének nagy részét lefoglalta Simolya ügyes-bajos dolgainak elegyengetése („diversis domesticis calamitatibus, et potui spirituosorum liquorum extra módúm deditus”) - alkoholizmusának köszönhetően egyre nagyobb lett az önbizalma az orvoslás terén, ami egyre több hibához vezetett. Ennek ellenére a város és a környékbeliek nagy része továbbra is bízott benne. A város szerint Kovátsy némiképpen tendenciózusan állította össze a Simolyától származó leveleket, mert jelentésében „elfelejtette” megemlíteni, hogy 1838-ban a sebész felhagyott az ivással, az orvos viszont kizárólag azokat a hírhedt írásokat válogatta össze (,,Jamosas Missiles Schimolyiánas”), amelyek még ebben a rossz periódusban keletkeztek, s arne- * 1235 1236 1237 1234az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hallgatók egy része külföldi származású volt, másrészről a hiány-túlkínálat jelenség azért is jöhetett létre, mert az elhelyezkedés területileg erősen megoszlott. Pesten, mint az ország gyorsan fejlődő szívében értelemszerűen túlkínálat volt, míg egyes kedvezőtlen természeti- és gazdasági adottságokkal rendelkező megyék járásaiban éppen ellenkezőleg. 1235 Ugyan ilyen viták folytak a negyvenes években német nyelvterületen is. Hijlner 1970. 306. 1236 Kovátsy János József nádornak (1X39. január 2.) MNL OL C 66 1839 F. 10. pos. 4. 1237A Helytartótanács Korponának (1839. január 29.) MNL OL C 66 1839 F. 10. pos. 4a.
