Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése 53 sét. Másik esetben személyre szóló engedélyt kapott a kérvényező új műhely nyitására az adott törvényhatóságtól, ekkor azonban a műhely addig működhetett, amíg tulajdonosa élt, nem adhatta el és nem örökíthette tovább. Noha a sebészképzés átalakult, a műhely tartásának formái változatlanok maradtak. Pesten 1812-től csak az utóbbi, személyes jog alapján kapott műhely nyitását engedélyezték.2,1 Nem csak a műhely kötődött a tulajdonosához, a mester is műhelyéhez volt kötve: nem költöztethette ál azt neki tetsző helyre, hiszen ebben az esetben csak a forgalmas, sűrűn lakott városrészeken lett volna a műhelyek nagy része, ezáltal a külvárosok ellátása nem lett volna biztosítva, a mühelytulajdo- nosok nagy része pedig megnehezítette volna megélhetését a megnövekedell konkurencia miatt. 1844-ben Szalacsy Benjámin kérvényezte Pest város tanácsától Szent István napján vett „orvosi officinája" áthelyezését Szent Mihály napjáig a Hatvani kaputól az Aranykéz-, vagy Régiposta utcába, a Karczag-féle házba. A tanács kiadta az ügyet véleményezésre a sebészcéhnek, ám ekkor több szabálytalanságra is fény derült. Szalacsy nem tett egyetemi vizsgát, csak „cursista borbélylegény”, így nem vezethet műhelyt, már csak azért sem, mert járvány idején a műhely élén álló sebészeknek közfeladatot kell ellátniuk, amire diplomával nem rendelkező sebész képtelen. A műhelyt Mihálovits Józseftől vette meg a fentebb is említett Baletti Mihály seborvos, aki eltűnt a városból, az officinát pedig továbbadta Krick Rudolf orvosdoktornak, ami szintén szabálytalan, mert csak sebészi végzettségű ember vezethet műhelyt. Végül Krick bízta rá Szalacsyra az officinát. Az áthelyezés tervét végül azért sem támogatták, mert a Mihálovits (máshol Mihálkovics) és Baletti közti szerződésben szerepelt az is, hogy az officinát nem tehetik át a Hatvani kapu mellől. Az ügyet végül a tanács a kérelem elutasításával és új műhelyvezető kinevezésével zárta.252 253 A céhek általában sem az officinák áthelyezést, sem újak nyitását nem támogatták. 1845-ban Jezerniczky Dániel seborvos és a terézvárosiak kérvényezték új sebészmühely nyitását külvárosukban, de Pest város tanácsa kérésüket elutasította. 1848-ban Binder György sebész- és szülészmester kérvényezte a Rókus Kórház mellett, a Kerepesi úton egy új officina felállítását, amit azzal utasítottak el, hogy nincs rá szükség. Flór Ferenc főorvos szakvéleménye szerint ekkor huszonkilenc sebészműhely volt Pesten, a Belvárosban tizenegy, Liptóvárosban és Terézvárosban hét-hét, Józsefvárosban és Ferencvárosban kettő-kettő. Ebből kettő nem esett messze a Kerepesi úttól. Ha mindenképpen új műhelyt akarnak nyitni, inkább az Üllői utat javasolja, ahol patika is van. A sebészcéh szerint a Rókus Kórháznál lévő Popovics-féle és a Hatvani kapunál álló Lentner-féle műhely teljesen ellátja a kérdéses környék lakosságát, arról nem is beszélve, hogy a sok műhely miatt már csak „tengődve élnek”. Pár éve kelten akartak már itt officinát nyitni, de akkor is elutasításban részesültek.254 A műhelyben dolgozó segédszemélyzet (inasok, legények) elvesztése érzékenyen érintette az átlagosan egy-két legénnyel dolgozó mestereket. Nem véletlen, hogy számtalan esetben kellett saját céhtársukat bepanaszolniuk a sebészeknek. 1836-ban Miskoltzi Lajos borbély-sebész sérelmezte Pest város tanácsánál, hogy szomszédja, a Király utca (Via Regia) Remekhazy-féle házában működő Andreas Freyschlag 1836 augusztusában elcsábította egy borbélylegényét, Lukáls Józsefet, és sem saját, sem a céhmester kérése 252 BFL IV.1202.k, Pesti scbész.céh iratai. Flór Ferenc levele (1848. december 17.) 252HFL IV.I202.k Pesti scbcszcch iratai, Szalacsy Benjámin kérvénye (1844. szeptember 3.), A sebészcéh szakvéleménye (1844. szeptember 13.), Pest város tanácsának határozata (1844. szeptember I1).) 254BFL I V.I2()2.k, Pesti sebészcéh iratai, a Helytartótanács levele Pest város tanácsának (1845. december 9., 1846. szeptember 1.) BFL IV.1202.k, Pesti sebészcéh iratai, Flór Ferenc levele Láng Ignác főkapitánynak (1848. december 17.), a pesti sebészcéh Pest városának (1848. szeptember 4.)
