Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
54 IV. A 18. századi magyarországi scbcszkcpzcs cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése ellenére nem bocsájtotta el őt, nem küldte vissza hozzá. Ráadásul 1836 októberében egy másik legényét, Gregorius Krauszt is magához csábítgatta, Miskoltzi nem kis kárára {„non exiguo mei damno”). Miskoltzi céhük 1796-os szabályzatára hivatkozott, amely tiltotta az alkalmazottak ily módon történtő megvesztegetését, és 12 forint büntetést kért Freyschlagra, egy 1832-es minta alapján, amikor özv. Papanek Anna panaszolta be Mihálovits József borbélyt egy legényének elcsalása miatt. A tanács ekkor 12 forint büntetést szabott ki Mihálovitsra és az ítéletet precedens-értékűnek tekintette.255 4.4. Nők és a sebészet Az alábbi fejezet megszületését két tény is indokolttá teszi. Már a céhszabályok ismertetéséből kitűnt, hogy a reáljognak köszönhetően a mester felesége milyen fontos szerepet tölthetett be egy-egy céh életében. Másrészt voltak olyan falusi asszonyok, akik komoly sebészi beavatkozásokat végeztek, mégpedig sikerrel, bizonyítvány híján azonban a hivatalos álláspont szerint egyszerű kuruzslóknak számítottak. A Helytartótanács a Generale Normativum kiegészítésében, 1778-ban, majd 1784- ben tiltotta meg ismételten a kuruzslók, vándorgyógyítók (vásári kikiáltó, vajákos, vég- bél-orvos, vándor-sebész, foghúzó, térjék- és orvosságos zugkereskedő) működését az országban. Utóbbi évből több olyan jelentés is érkezeit, amely sikeresen és ingyen gyógyító asszonyokról tesz említést. Ruszton egy nő sérvet és sérült melleket kezelt fizetség nélkül. Őt eltiltották munkájától.256 A sebészek hozzáállása ezekhez a személyekhez helyenként eltérő volt. A kőszegi chyrugusok például féltékenyen nézték az ottani gyógyító asszony működését, akit a város aztán a Helytartótanács rendeletének engedelmeskedve el is tiltott a további „kontármunkától”.257 Volt, ahol elismerték a nők hatásos eljárásait. Debrecen magistratusa éppen a sebészek túl magas árszabása miatt kényszerült rá, hogy egy olcsóbb gyógyítót keressen a városi börtön nemibetegei számára.258 Vajda Jánosné sikeresen meg is gyógyított mindenkit. A tanács azt is elismeri - mégpedig a céhes sebészekkel szemben - hogy ezek a képzetlen nők néha hasznosabbak a beteg számára, mint az elvileg képzett gyógyítók. Hagyományos, azaz népi gyógymóddal sikeresebben kezelik a karbunkulust, mint a sebészek, akik azt, amennyiben a szem táján jelentkezik, nem mindig tudják megfelelően ellátni, ami sokszor a beteg megvakulásához vezetett. Ennek ellenére Debrecen engedelmeskedett a Helytartótanács utasításának, és a többi kuruzslóval együtt ezeket az asz- szonyokat is eltiltotta a praktizálástól, bár kérte, hogy a szemölcsöket továbbra is gyógyíthassák, mivel igen hatásosak.259 Vagyis Debrecen, nagyfokú éleslátásról tanúskodva, különbséget tett az egyszerű babonás kuruzslók, és az empirikus népi gyógyítók között, elismerve, hogy az utóbbi néha hasznosabb, mint az orvosok költséges eljárása. Győrben szintén említettek két asszonyt, akik a nemi betegségek mellett sebészi feladatokat 255Ugyanekkor kimondták, hogy mester elhagyása eseten a legénynek negyedévig máshol kell megélhetést találnia, mielőtt visszatérne a városba és elszegődne egy másik mesterhez. BFL IV.I202.k, Pesti sebészcéh iratai, Miskoltzi Lajos kérvénye, s. d. (érk.: 1836. november 21.) 256 Da day 2005. 447. 257 Daday 2005. 448-449. 258 A sebészek fejenként 100 forintot kértek volna a betegekért, ami a korban néhány vármegye, város által felfogadott chyrurgus félévi fizetésének felelt meg. 259 Daday 2005. 450.
