Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi scbész.képzés Magyarországon (1770-1X48) 95 tálát az alapító rendelet a galíciai és csehországi szemorvoséhoz hasonlította.461 1817-től Fabini János Teofil lett a szemészet tanára az orvosi karon.462 A már meglévő tanszékek sorában is változások történtek. Rövid, kétéves (1812- 1814) tanszékvezetői tevékenység után elhunyt Frankenburg Jakab, a szülészet tanára. Helyére először pályázatot írtak ki, de az arra jelentkezőket nem találták megfelelőnek. Stáhly Ignác szerette volna a bonctan mellett a szülészet oktatását is elvállalni, de az orvosi kar nem értett ezzel egyet, hiszen két posztot egy időben, egyformán jól nem lehet ellátni. így ideiglenesen az egyik pályázó, Nyílra vármegye főorvosa, Windisch Lipót vette át a szülészet vezetését.4“ 1816-ban újabb pályázatot írtak ki, amelynek nyertese a bécsi szülőintézet asszisztense, Birly Ede Flórián lett. Birlyt 1816 decemberében nevezte ki az uralkodó a tanszék élére, és egészen 1854-ig töltötte be ezt a posztot.464 Az általános kórtan tanszék élére 1819-ben Stipsics Ferdinánd hosszú szolgálata (1792-1819) után helyettesi minőségben Lenhossék Mihály került.465 Helyét 1821-ben Auer Gábor Károly vette volna át, ő azonban röviddel kinevezése után meghalt. így 1824-ig a tanszék vezetését ideiglenesen Schuster Jánosra bízták, mígnem 1824-ben ki nem nevezték az új tanszékvezetőt, Tognio Lajost,466 aki 1848-ig töltötte be ezt a tisztséget.467 461 Linzbauer 11/111. 530. (2084. ssz.) 4f>2l'abini János Teofil (1791-1847) Becsben tanult cs ott is doktorált 1815-ben. 1815-1817 között az Allgemeines Krankenhausban volt sebész és szemész, a híres szemorvos, Georg Joseph Beer (1763-1821) segédeként. 1817-től a szemészet tanára a pesti egyetemen, 1819-től országos szemorvos, az 1838/9-cs tanévben dékán, 1845/1846-ban pedig rektor volt. Kőmüvét (Doctrina de morbis ocuturum) 1831-ben olasz nyelvre is lefordították cs Paduában, valamint Paviában tankönyvként használták. Magyarul 1837-ben adták ki, Tanítmány a szembetegségekről címmel. Högyes, 1896. 71. és 155., Györy 1936. 349-350., Gortvay 1953. 191-192., Kapronczay 2004. 57. 463 A morva származású Windisch Lipót (1765-1842) 1793-ban szerzett Pesten orvos- és sebészdoktori oklevclekt. Tábori orvosként részt az 1797-cs és 1800-as nemesi felkelésben, 1809-ben kórházigazgató volt, 1798 és 1825 között ki Nyitra vármegye másodfőorvosává. 1825-tól Pest város rendes főorvosa és a Rókus Kórház igazgatója. Foglalkozott a nemi betegségek, így a szifilisz elleni küzdelemmel. SOTK Lt. 1/f I. kötet 30. (167. ssz.) és Gortvay 1953. 43. és 72. 464Birly Ede Flórián (1787-1854) Bécsbcn tanult és a kor legnagyobb szülésze, Lucas Johann Boer mellett volt asszisztens 1814-1816 közölt. Högyes, 1896. 71., Györy, 1936. 336-337. és 794. és Gortvay 1953. 185-186. 465Stipsics 1818-ban nyugdíjba vonult. A pozsonyi születésit id. Lenhossék Mihály Ignác (1773-1840) Bécset! és Pesten folytatta orvosi tanulmányait, a szigorlatot azonban már Pesten tette le 1799. augusztus 16-án. 1799 és 1808 közölt Esztergom vármegye főorvosa, 1808-tól az élettan rendes tanára Pesten. 1819-től ugyanezen tantárgy oktatását a Bécsi Egyetemen folytatta. 1825-ben Magyarország főorvosává és az orvosi kar igazgatójává nevezték ki. Az 1809/10-es, 1815/6-os tanévben dékán, 1817/8-ban rektor volt. írt útmutatást a törvényszéki orvostanról (Útmutatás az emberi holttest törvényes vizsgálósora a magyarországiphysikusok, orvosdoktorok és seborvosok számokra. Buda, 1829), az 1831-cs koleráról (Kurze Anleitung über die Brechruhr és Rövid észrevételek a keletindiai eholeráról; mindkettő Pest, 1831), illetve a marhavészről (Instructio de tue pecorum pro dominis chirurgis), 1829-ben himlőügyi szabályzatot adott ki. SOTE Lt. 1/f I. kötet 44. (226. ssz.), Högyes 1896. 150-151., Györy 1936. 356., Füsti Molnár 1983. 124., Molnár 2005. 40-41. 466Tognio Lajos (1798 1854) apja Trcncsén vármegyében volt orvos, Tognio Bécsbcn született és pesti kinevezéséig ott is működött a bécsi közkórház alorvosaként (1820-1824). Az 1848/1849-cs forradalom és szabadságharc ideje alatt elmozdították állásából, de annak leverésekor visszakapta tanszékvezetői címét, valamint öt évig dékánná is választották. Magyarország ásványvizeit kutatta, ennek eredményeit foglalta össze Magyarhon ásványvizeiről címmel. Györy 1936. 372-374. 467Az 1823-ban kiírt pályázaton többek között részt vett Bugát Pál, aki éppen a sebészeknek rendelt elméleti orvostan tanszékére szóló kinevezésre várt, és Csausz Márton is. Tognio korábban szintén megpályázott már egy másik tanszéket, mégpedig a sebészeknek rendelt klinikai orvostanét. Ennek az állásnak a megnyerésében nagy szerepet játszott, hogy nem feltétlen kellett hozzá magyar nyelvtudás, Tognio ugyanis még csak ekkoriban kezdte elsajátítani a magyar nyelvet. Hőgyes 1896. 71. és Györy 1936. 358-360., 372. és 790.
