Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
96 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) A sebészek részére rendelt elméleti orvostan tanszéken eme rövid időszak ellenére többször is zajlott személycsere. Irányítását még 1813-ban vette át helyettesként Polyánkay Ignác. 1818-ben Milunovics Sándort nevezték ki a tanszék élére, ő azonban Auer Gábor Károlyhoz hasonlóan sajnálatos módon nem tudta elfoglalni már a megszerzett posztot, mert rövid időn belül meghalt. 1820-ban Schordann Zsigmond468 * lett utódja, ő azonban csak három évig vezette a tanszéket, mert már 1821-ben kinevezték az élettan tanárává, így 1821-1823 között csak helyettesként működött a tanszéken. Az 1823-ban kiírt pályázaton két, egyforma felkészültségről tanúskodó jelölt tüntette ki magát: a bécsi orvosi karon Csausz Mártont jelölték első helyen, míg Pesten Bugát Pált.464 I. Ferenc végül az utóbbit nevezte ki. így 1824-ben, egy évnyi idegtépő halogatás után Bugát Pál elfoglalhatta a tanszékvezetői tisztséget, és 1849-ig taníthatta az elméleti orvostant a sebészeknek.470 Szintén mozgalmas személycserék zajlottak a sebészek számára rendelt klinikai orvostan tanszékén. A tanszék élén az 1808/9-es tanévtől kezdve 1817-ig Széky (Stulfa) Péter állt, míg 1817-1818-ban Polyánkay Ignác vezette helyettesként azt. Ekkor Széky Pétert nevezték ki a tanszék élére, ő azonban 1821-ben nyugdíjba vonult.471 Az ekkor kiírt pályázatot a tanszék helyettese, Gebhardt Ferenc472 * nyerte, amiben nem kis szerepe volt magyar nyelvtudásának. Gebhardt 1860-ig töltötte be ezt a tisztséget.471 468Schordann Zsigmond (1794-1862) a pesti egyetemen tanult, majd 1815-ben Lcnhossék Mihálynak lett segéde az élettan tanszéken. 1818-tól taníthatta helyettesként az élettant, az 1824/5-ös tanévig az elméleti orvostanból is tartott előadásokat. Az 1855/6-os tanévben nyugdíjazták. Keveset publikált, disszertációját a népi gyógyászat és az orvostudomány összefüggéséről írta (Dissertatio inauguralis de medicináé populari, 1817). Hőgyes 1896. 158., Gortvay 1953. 204., Füsti Molnár 1983. 130-131.és 464Bugát Pál (1793-1865) egyik első képviselője volt a hazafias érzelmű tanároknak az orvosi karon. Széchenyi István barátja volt. 1831-ben ő indította cl Toldy (Schcdcl) Ferenccel az első magyar nyelvű orvosi szaklapot, az Orvosi Tárat, amelynek szerkesztésében később is részt vett (Toldy helyét 1833-tól Flór Ferenc vette át). Az 1848/1849-cs szabadságharc ideje alatt országos főorvossá nevezték ki, majd annak leverése után elvesztette tanári állását és ezzel együtt nyugdíjjogosultságát is. Élete hátralévő éveiben a magyar orvosi szaknyelv megalkotásával foglalkozott. Györy, 1936. 369-372., Gortvay, 1953. 175-176. és Füsti Molnár 1983. 106-112. 470Bugát nehezményezte, hogy annak ellenére, hogy 1823-ban már megnyerte a pályázatot, mégis csak 1824-ben tudta elfoglalni a posztot. Erre az egy évre Sclmcc- és Bélabányára ment praktizálni. Hőgyes 1896. 71. és Györy 1936. 360., 368-370. cs 793. 471 Széky (Stulfa) Péter (1769-?) a Pozsony megyei Nagyszombatban született (Högycsnél Nyitra, míg az orvosi kar promotiós kötetében Nagyszombat szerepel) és Pesten folytatta tanulmányait, miközben Örményi József gyermekeinek lett nevelője. 1799-ben a különös kór- és gyógytan tanszék segéde lett, orvosdoktori címet csak a rákövetkező év januárjában kapott. 1803-tól az elméleti orvostant oktatta helyettes tanárként a sebészeknek, és még ugyanebben az évben az állatorvostan helyettes tanára is lett. 1809-től a különös kór- és gyógytant tanította a sebészeknek, 1821-cs nyugdíjazásáig. SOTE Lt. 1/f 1. kötet 45. (233. ssz.), Högyes 1896. 149-150. 472Gcbhardt Xavér Ferenc (1791-1869). 1820-1823 a gyógyszertan helyettes tanára, 1821-1860 között a sebészek számára rendelt klinikai orvostan oktatója. Az első tanár volt az orvosi karon, aki a fakultáson magyarul tartotta meg székfoglalóját. 1830-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, 1840-ben nemesi címet kapott. A sebészek számára írt tankönyve: A különös orvosi nyavalya és gyógyítástudomány alapvonalai. Györy 1936. 363. és Gortvay 1953. 182. 471A pályázat elbírálásánál már nem csak a szaktudás, hanem tekintettel a nagyszámú magyar anyanyelvű hallgatóra a magyar nyelv ismerete is fontos szerepet játszott. így döntött végül az uralkodó a mindenki más által preferált Tognio Lajos helyett Gebhardt Ferenc mellett. Hőgyes 1896. 71. és Györy 1936. 361-363. és 791.
