Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
60 IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése ködöü tovább.282 Ugyanígy, a physicus helyére fogadta fel Ugocsa vármegye Kádas Imre seborvost az 1770-es években, aki állítása szerint még Mária Terézia udvari orvosánál, Gerard van Swietennél (1700-1772) tett vizsgát. Az ugocsai egészségügy szerény viszonyaira jellemző, hogy Kádas még a helyi gyógyszerész szerepét is betöltötte, amire évi 220 forintot kapott a vármegyétől. 1773-tól kezdve azonban a Helytartótanács előírja: amennyiben nem tesz vizsgát Nagyszombatban, nem praktizálhat tovább, főorvosi állásából mozdítsák el. Ennek a kérésnek Ugocsa 1775-ben eleget is tett. Kádast megfosztották ettől a tisztségétől, és a gyógyszerészi szakmát sem gyakorolhatta tovább, kizárólag a sebészit.283 Kérdés, helyesen tette-e a Helytartótanács, hogy egy egészségügyi szempontból ennyire rosszul ellátott területen még jobban megnehezítette a helyiek dolgát, noha eljárása következetes volt. Az 1760-as évektől válik általánossá bizonyos sebészek félfogadása városonként, vármegyénként, évi juttatás fejében. Az 1763-as összeírásban már találkozunk fizetett sebészekkel.284 Heves vármegyében a közpénztárból fizetik őket, hogy a szegényeket is ingyen tudják gyógyítani. A járadék pontos összegét azonban kevés helyen közlik. Bakabánya egy seborvosa például 30 forintot kapott, Bars vármegye három sebésze szintén annyit, Esztergom vármegyéé viszont csak 20 forintot. Újbányában pedig ennik dupláját. Néhol természetben fizették ki a sebészeket, így Korponán hat mérő búzával. Körmöcbányán a városi pénztárból 6 forintot és szénakaszálót kapott a helyi sebész. Vannak azonban kiemelt díjazású sebészek is, akiknek évi jövedelme egy városi főorvoséhoz állt közel. Árva vármegye seborvosa, Egstein Ferenc javadalma évi 200 forint és egy hátasló tartási költsége volt. Nem panaszkodhatott a megye másik két sebésze sem: ők fejenként 80 forintot kaptak. A fizetések ekkora mértékű ingadozásának oka valószínűleg a vármegyék, városok eltérő anyagi helyzetéből adódott, hiszen az egészségügyi személyzetet nekik kellett ellátniuk, nem pedig a központi kormányhatóságoknak. Néhány szerencsésebb sebész pluszjövedelemként átlagosan 20-50 forint évi fizetségért a vármegye, város megbízásából halottkémi feladatokat is elláthatott, bár általában a céhet bízták meg ezzel, s az jelölte ki tagjai közül, időszakonként váltogatva a halottkémeket.285 Az 1770-es évektől a nyugat-európai normához igazodva Magyarországon is megjelentek a szülészetben jártas, levizsgázott sebészek. A már többször említett Generale Normativum hazánkban bevezetett 1778-as kiegészítése, majd 1785-től a Helytartótanács rendelete szülészmesteri vizsgához kötötte a vármegyei, városi sebészi állások megszerzését, emellett 1788-ban előirta a halott nőn végzendő kötelező császármetszést. 286 1777/8-1789/90 között összesen 186 férfi tett ilyen vizsgát a nagyszombati egyetemen.287 Az alkalmazott sebészek munkakörét még 11. József alatt jelentősen kibővítették. A pesti állatorvosi tanfolyam megindulásának köszönhetően 1787 februárjától II. József előirta, hogy vármegye, város alkalmazásában csak az állatorvosi vizsgát tett orvos vagy sebész 282MNL OL C 37 1763. Lad. A. Fasc. 34. Nr. 1. Lásd még Daday 2005. 288. 283 MNL OL C 37 1773. Lad. A. Fasc. 35. Nr. 37. 284MNL OL C 37 1763. Lad. A. Fasc. 34. Nr. I. In: Daday 2005. 168-188. 285 Daday 2005. 312-313. és lásd alább, a sebésziéi méréseknél. 286Linzbaucr 1/111 428. (1130. ssz.), MOE IV. 200. (586. ssz.) cs 212. (654. ssz.) 287K.rász 2003. 105. 1777-ben kettő, 1779-, 1781-, 1784-ben cgy-cgy ember, majd a kötelező szülészeti vizsga 1785-ös elrendelésétől egyre több sebész tett vizsgát: 1785-ben 19, 1786-ban 34, 1787-ben 54, 1788-ben 50, és 1789-ben 24. A férfi szülészeket azonban csak a 19. századra fogadta be a magyarországi társadalom, a szülészet is akkorra vált önálló orvosi szakággá.
