Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
IV. A IX. századi magyarországi scbészkcpzés cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése 61 állhat. 1788-ban 11. József minden vármegyéből felváltva két járási sebészt és gazdászt Pestre rendelt az állatorvosi tanfolyam elvégzésére.288 289 1792. július 27-én a Helytartótanács a korábbi rendeletek sikertelensége miatt ismételten kimondta, hogy a fizetett seborvosi állások betöltéséhez a sebészmesteri mellett szülészi és állatgyógyászi diploma szükséges. A már alkalmazásban lévő, de ezzel még nem rendelkező sebészek 1793. március végéig kaptak haladékot annak megszerzésére.281' Az 1820-as, 1830-as években már találunk olyan vármegyéket, akik nem sebészt és állatorvost, hanem kifejezetten állatorvost alkalmaztak a járási seborvosok mellett. A sebészek feladata volt a balesetet szenvedett emberek ellátása is. Az ezzel kapcsolatos iseretek részben az egyetemi tananyag részét képezték, de 11. József néhány rendeleté kifejezetten egy-egy szerencsétlenség során teendő feladatokról szól. így 1788-tól elrendelte a sebészeknek és fürdősöknek, hogy tűz esetén az oltási munkálatoknál vegyenek részt egy-egy legényükkel, illetve kötszerekkel és érvágó készülékeikkel, hogyha az egyik oltást végző ember megsérülne, azonnal tudjanak segítséget nyújtani neki.290 Gyakoriak voltak az ellentétek a céhes sebészek és az idegenből jött, olt tanult seborvosok közt. Az előbbiek nem akarták az idegen gyógyítókat befogadni soraikba, de mivel az egész országban kevés sebész és még kevesebb orvos volt, ezért a Helytartótanács 1752-től megköveteli, hogy ahol nincsen sebészcéh, ott a vármegye tartson chirurgust, aki a szegényeket ingyen gyógyítja.291 Ugyanakkor a városi tanács vagy a vármegye megbízatásából tevékenykedő sebésznek sem volt biztos a megélhetése, például 1772-ban a pozsonyi sebészeket, akik a febris putrida járvány ideje alatt szorgalmasan dolgoztak, a vármegye egyszerűen nem fizette ki, csak előleget kaptak a munkájukért.292 A céhek hatalmának megtörését célozta az az 1761 -es céhügyi rendelet is, amely szerint a vizsgázott sebészt akadály nélkül kötelesek felvenni bármely sebészcéhbe és engedélyezni kell neki, hogy szabadon nyithasson műhelyt, valamint bármely szakmában tilos volt a mesterek számát korlátozni.29’ A Helytartótanácsi rendeleteknek kezdetben nem volt foganatja, különösen, hogy több rendelkezés kifejezetten a céhek ellen irányult, ahonnan a korban az ország sebészeinek nagy része került ki. Győry Tibor szerint a terv legnagyobb hibája az volt, hogy az orvos- és sebészképzést az egyetemtől független iskolában képzelte el,294 bár megjegyzendő, hogy ez a rendszer a német nyelvterületen működőképes volt. 1761-ben határozták meg pontosan a sebészvizsga menetét, követelményrendszerét. Ebben a vizsgázói felmentették a flastromok és kenőcsök, azaz a remek elkészítése alól, aminek a helyébe a pontosabb elméleti, anatómiai ismeretek léptek. Aki kiállta a vizsgát, azt bárhol kötelesek voltak felvenni a helyi céhbe, nyithatott műhelyt a városban és a polgárok közé is fel kelleti venni, a céhtagok megvendégelését, a remekebédet pedig 288Ezt a rendeletét megismételtek 1787 júliusában cs 1789 májusában. Linzbaukr 1/111. 333. (1044. ssz.), 367-368. (1078. ssz.), 540-541. (1180. ssz.), 551. (1229. ssz.) 289Linzbaui:r l/Ill. 684-685. (1331. ssz.) 29DLiNzbauer I/lll. 509-510. (1178. ssz.) 291 Dl mkó 1894. 505., Jaki 1955. 8. 292 Daday I960. 170. 293Ezzel a rendelettel ugyan nem sokat értek cl, hiszen Vég Andrással szemben is a debreceniek a numerus elaususra hivatkoztak, és még 1784-ben is kilenc sebészük volt. Daijay I960. 173. és MNL OL C 66 1783/4 E. 85. pos. 6. (Debrecen, 1784. december 4.) Daday szerint a céhek ekkor kezdik el támadni a céhen kívüli vetélytársaikat. 294Györy 1936. 20. Györy még két tervet említ, 1730-ban Gömör vármegye physicusának, Bácsmcgyei Pálnak tervéi, valamint 1727-ben a besztercebányai Möller Károly Ottóét. Egyikük sem egyetemi szintű képzésre gondolt.
