Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
IV. A 18. századi magyarországi scbcszkcpzcs cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése 49 a kezelést, miközben Heemskerk képén többen várnak részben bekötözött tagokkal a sorukra, mint egy mai rendelőben. A betegek egy részét családtagjaik, házastársuk, gyerekeik is elkísérték és figyelmesen nézik a sebész munkáját. Teniers festményén a szoba jobb oldalán álló asztalnál egy kamasz fiatal (inas, vagy már legény) a kezeléshez szükséges tapaszokat és kenőcsöket készíti, miközben nézi, hogy dolgozik mestere. Szúró-, vágó eszközöket nem látunk, viszont a műhely mindkét képen tele van különböző méretű és anyagú üvegcsékkel, edényekkel, tálakkal, amelyekben a borbély-sebész a kezelésekhez szükséges kenőcsöket, krémeket keverte ki, Teniers-nél még koponyák is láthatók. Balthasar van den Bossche festményének (A sebész rendelője, 1707, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)239 seborvosa akkurátusán és egykedvűen szedi le a flastromot betegéről, miközben fiatal inasa épp egy másik flastromot melegít. Ifj. Egbert van Heemskerk Jacob Fransz és családja a sebésznél című festménye (1669, Amszterdam, Amsterdam Museum) - Teniers-éhez hasonlóan a sebészműhely mindennapjait mutatja meg, ám itt egy magasabb presztízzsel és vagyonnal rendelkező sebész működését tekinthetjük meg. Mind az épp vizsgálat alatt álló családfőre várakozó család, mind a sebész - aki eret vág az apán jólöltözött, jól szituált. Teniers borbély-sebészével ellentétben, ahol a flastromok, üvegcsék szanaszét hevernek, itt minden tiszta, rendezeti, a flastromok a háttérben lévő polcon sorakoznak. Szintén a sebész igényességét, vagyonosságát jelzik a „rendelő” falán látható festmények és az oda felfüggesztett viola da gamba. A jelenet már-már idilli voltát mindössze a kép jobboldalán látható műhely bejáratánál ácsorgó, feltűnően szegény páciens kontrasztja töri meg. Ha a Jacob Fransz és családja... című festmény a társadalom megbecsült tagjaként mutatja be a városi seborvost, Abraham Diepraam képén (A sebész műhelye, 17. sz. közepe, Schwerin, Staatliches Museum) a másik véglettel találkozhatunk. A szegény környezetben, aprócska szobában prakzitáló borbéllyal, aki épp egy szerencsétlen kinézetű férfit borotvál, aki mögött egy görnyedt hátú, bekötött fejű-, valamint egy botjára támaszkodó, bekötött karú ember várakozik. A borbély helységében leszámítva az ollót és a borotvát, valamint a háttérben egy apró üvegcsét nem látunk semmilyen sebészeti eszközt vagy szereket, kenőcsöket tartalmazó edényeket, mindössze egy elhasznált seprűt és egy hordót az előtérben. Miközben a szegény, idős borbély praktizál, felesége az ablak mellett görnyedve fogyasztja ebédjét. A két festmény tehát érzékletesen mutatja meg, milyen óriási vagyoni és társadalmi különbségek lehettek a kora újkori borbély-sebészek között. Apjához hasonlóan a mindennapi élet zsánerszerű bemutatására törekedett a Londonban működő Egbert van Heemskerk (1674 köriil-1744), ugyanakkor sokkal szatírikusabban tette azt. 1730 körül készített metszelsorozatán, amely a Kuruzslók és kuruzslás szatíráját (Satire on Quacks and Quackery) mulatja be, egy képet szentelt a borbélyműhelynek is. A groteszk metszeten - a szereplők a 16. századi francia ábrázoláshoz hasonlóan állatok - a zsúfolt, pici műhelyben már-már nagyüzemi keretek között praktizál a borbély-sebész és a segédei. Maga a kép középpontjában, nekünk háttal álló borbély-sebész csak borotvál, a metszet jobboldalán azonban segédei eret vágnak egy másik, macskafejű figurán, akit erővel kell lefogni az eljárás alatt (mögötte két szamár- fejes segéd áll, vérét egy majomfejű fogja fel), fölöttük a bölcsességei és tudást jelképező bagoly képe függ cégérszerüen. A háttérben egy amptuált lábú beteg cammog ki a műhelyből. A metszethez tartozó versike szerint a borbélymühely az élénk társadalmi élet színtere is: 239 Antali. 1981. 37. kep, Képek a gyógyítás múltjából 1984. 38. (II. kép)
