Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
50 ív. a 18. századi magyarországi scbcszkcpzcs cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése „A barbers shop a medley shews, / of monsters, wigs, drawn-teeth and news, / while one is shav’d another bleeds, / a third the Grub Street Journal reads. / The master full of Whig and Tory, / talks politics and tells a story, / and swears he is not such a sot, / but that he knows full well, what’s what.’’ A kora újkorban rendkívüli népszerűségnek örvendtek az egyházi és világi hivatásokat, foglalkozásokat bemutató ún. Ständebuch-ok (angol nyelvterületen általában Book of Trades néven jelentek meg). Az első ilyen kötetet 1568-ban adták ki Frankfurtban, Hans Sachs verseivel és Jost Amman fametszeteivel.240 Ebben a doktor és a patikus mellett külön sebész nem, csak borbély és fürdős szerepel, jelezvén, hogy a sebészet még nem vált önálló mesterséggé, hanem az utóbbi kettő valamelyikéhez kötődik. A két ábrázolás mellett található versek alapján azonban inkább a borbély foglalkozott szigorúbb értelemben vett sebészeti beavatkozásokkal, noha egyiküket sem gyógyítás közben ábrázolják: a borbély műhelyében éppen hajat vágnak, a háttérben pedig hajat mosnak, míg a fürdős köpölyöz. Utóbbinál a köpölyöző üvegcsék mellett dézsákat láthatunk (az egyikben egy gyerek fürdőzik), a borbélynál viszont megtalálhatók a háttérben a sebészethez is alkalmas és szükséges eszközök: edények, tálkák, szalagok, olló. A vers szintén a borbélyság többrétűségét támasztja alá: „Ich bin beruffen allenthalben / Kan machen viel heilsamer Salbe /Frisch wunden zu hei ln mit Gnaden / Dergleich Beinbruch und alte Schaden / Frantzosen heyln, den Staren stechn / Den Brandt leschen und Zeen außbrechn / Dergleich Balbiern, Zwagen und Schern / Auch Aderlässen thu ich gern. ”241 Azaz a borbély sokféle gyógyító kenőcsöt tud készíteni, kezeli a friss sebeket, a lábtörést és egyéb károsodásokat, gyógyítja a nemi betegséget, hályogot műt, és fogat is húz bor- bélyi teendői mellett. Ezzel szemben a fürdésnél a fürdők készítése mellett egyedül az érvágást emeli ki a szerző: „ Wolher ins Bad Reich vnde Arm / Das ist jetzund geheitzet warm / Mit wolschmacker Laug man euch wescht / Denn auff die Oberbanck euch setzt / Erschwitzt, denn werdt jrzwagn vnd gribn / Mit Lasse das vbrig Blut außtriebn / Dann mit dem Wannenbad erfrewt / Darnach geschorn vnd abgefleht.”242 A Ständebuch műfajával rokon, ám annál összetettebb, az egész világot bemutató, évszázadokon keresztül alapműnek számító alkotás, Comenius Orbis Rictus Sensualiuma, amelyben szintén helyet kapott a borbély és a fürdős.243 A kiadvány, mivel elsősorban fiataloknak, oktatási céllal készült, a képen szereplő, az egyes mesterséggel kapcsolatos eszközöket is megmagyarázza. Az 1664-es nürnbergi változatban a fürdőzés egyes lépcsőfokait nézhetjük végig, egészen a fürdőruhába átöltözéstől és a lábmosástól kezdve. A vizet a fürdősegéd készíti elő, míg a metszet baloldalán a fürdős köpölyözi betegét, felületes bemetszést ejtve annak bőrén, s letörölve a lecsorgó vért: „Balneator / scariftcat / scalpro / & applicando / cucurbitulas / extrahit / sanguinem / subeutaneum, / quem abstergit / spongia.244 A borbélyműhelyben az előtérben hajat vágó, borotváló borbélyt látunk, míg leghátul a hajmosáshoz használt kádat és kendőt, a tényleges sebészmunka a háttérben zajlik: a sebész (chirurgus, Wundarzt) érvágó késsel eret vág, általánosságban pedig sebet 240Sachs, Hans Amman, Jost: Eygentliche Beschreibung aller Stände auff Erden, hoher und nidriger, geistlicher und weltlicher, aller Künsten, Handwercken und Händeln. Frankfurt am Main, 1568. 241 uo. Der Balbicrcr metszet 242 uo. Der Bader - metszet 243 A kötet először 1658-ban jelent meg Nürnbcrgbcn, Magyarországon először 1685-ben adták ki. 244 Johanni Amos Comf.nii Orbis Sensualium Pictus: Hoc est: Omnium fundamentalium in monda rerum, & in vita actionum, Pictura & Nomenclatura. Noribcrgze, 1664. LXXIV. 152-153.
