Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
48 IV. A 18. századi magyarországi scbcszkcpzcs cchcs formái, a hazai sebész- cs borbélycéhek működése embernek 2580 forintért zálogba adta.236 Ez az összeg egy korabeli vármegyei vagy városi sebész 10 éves átlagkeresete volt, annak közszolgálati fizetését számolva. A sebészeti eszközök mellett egy sebészműhely vagy sebészcéh működéséhez hozzátartozott a megfelelő cégér használata is, s egy adott város sebészcéhéről is sokat elmondott, hogy milyen címert választottak maguknak. A cégéreken, címereken, pecséteken szerepelhettek kifejezetten sebészeti eszközök, mint például a trepanációhoz szükséges fúró és az amputációhoz használt fűrész a berlini sebészek 1727-es jelvényén, és egy trepanációt ábrázoló jelenet a stralsundi sebészekén, „Hie duris dura medentur" jelszóval. Utalhattak a sebészek, sebészet és az orvoslás szorosabb kapcsolatára is, így a drezdai sebészek 1663-as címerén némileg átfogalmazva, Asklépios botja helyett, amire egy kígyó tekeredik, Hermés kétkígyós botját, a caduceust láthatjuk, előtte pedig feltehetően az orvoslás két nagy ágát, a belső- és külső betegségek gyógyítását jelképező két kéz fonódik össze. A segebergi sebészek 1745-ös cégérén a gyógyítás két nagy szentje, Szent Kozma és Szent Damján szerepel. A pozsonyi fürdősök és seborvosok pecsétjén (1631) dupla pólyával átkötött, keresztezett érvágó eszközök vannak, a címer sisakjából kiemelkedő borbély pedig egyik kezében borotvát tart, a másikban hollót. A győri borbélyok (1670) pedig érvágó jelenetet ábrázoltak pecsétjükön.237 Számtalan festmény, grafika született, amely az itteni munkát ábrázolja, holland zsánerfestők különösen kedvelték a „falusi borbély” tematikát a vizeletvizsgáló- vagy pulzusmérő orvos, a sarlatán és az alkimista mellett. Egy 16. századi francia kéziratban található fametszeten (Paris, Bibliothéque Nationale, Ms. RF 1 rés. föl. 66.) szatirikusán, majomfigurákkal ábrázolják a fürdősök, borbélyok legfontosabb mindennapi munkáit. Ezen egy tágas, ám zsúfolt helyiséget ábrázolnak, ahol sorban érkeznek egymás után a „páciensek”. A kép előteréből, annak baloldaláról haladva az alábbi eseményeket láthatjuk: a betegek, „ügyfelek” egy-egy faszékre vannak ültetve, velük szükség szerint egy vagy több borbély-sebész foglalkozik. Az elsőt borotválják, a másodiknak - a metszet központi részén elhelyezkedőnek - a haját vágják, míg jobboldalt egy harmadikból vért bocsájtanak le, amit egy lapos tálkában fognak fel az érvágó segédei. Mögöttük a műhely egyik tagja magányosan rendezgeti a munkájához szükséges dolgokat egy asztalon, előtte egy szekrény, tele különböző formájú és méretű edényekkel. Háta mögött egy szerencsétlen beteg fogát húzzák ki (az egyik alak húzza a fogat, a másik erővel fogja le a fájdalomtól ellenkező pácienst), míg leghátul egy beteg lábat kezel egy másik sebész - a betegség és a kezelés esetleges következményeire utalva a figura széke mögött egy másik fájós lábú alak közelít megnézni a kezelést. Mögöttük, a háttérben szintén egy polc található, egy-egy sor, a kezeléshez szükséges anyagokat tartalmazó edénnyel, valamint a leginkább érvágáshoz használt tálkákkal. Id. Egbert van Heemskerk Falusi borbélyán (17. század második fele, Gent, Museum voor Schone Künsten) és ifj. David Teniers Sebész című festményén (1670-es évek, Norfolk, The Chrysler Musem)238 évszázadokkal később is betekinthetünk egy sebészműhely mindennapjaiba. A mester mellett egyidejűleg egy idősebb társa (egy másik mester vagy egy tapasztaltabb legény) foglalkozik a betegekkel, akik fájdalmas arckifejezéssel tűrik 236BFL IV.1202.k A pesti scbcszcéh iratai 237Pozsony (átm.: 46 mm, m.: 3 mnt, őrzési helye: Győr, Xantus János Múzeum, Céhgyüjtcmény, leltári szám: C.62.47.1, http://cchgyujtcmcny.hu/targyi-cmlckck?cat=5&lclct=209 , utolsó lekérdezés: 2013.09.24.), Győr (átm.: 38 mm, m.: 74 mm, őrzési helye: Győr, Xantus János Múzeum, Céhgyüjtcmény, leltári szám: C.62.9.1., http://cchgyujtcmcny.hu/targyi-cmlckek?cat=5&lclct=198 , utolsó lekérdezés: 2013.09.24.) 238Bordin - Polo D’Ambrosio 2009. 213., 215. Tcnicrs-nck a Szépművészeti Múzeumban is van egy hasonló témájú, ám kevesebb szereplős alkotása. Antall 1981. 31. kép
