Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
IV. A 18. századi magyarországi sebészképzés céhes formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése
IV. A IX. századi magyarországi sebészképzés cchcs formái, a hazai sebész- és borbélycéhek működése 47 déki céh vegyes, katolikus és görögkeleti volt.227 Kontárok, kuruzslók felbukkanása esetén a városi tanácstól kérnek segítséget azok eltávolításához.228 Egy kívülálló kortárs számára a sebészcéhek zárt, kiváltságos közösségnek tűnhettek, amelynek tagjai soklépcsős képzési rendszerüket és privilégiumaikban megfogalmazott követelményeiket a saját kiváltságaik megőrzésére találták ki. Meg kell azonban jegyezni, hogy amilyen nehezen kerülhetett be valaki egy sebészcéhbe, egy sebészmester gyerekét ugyanolyan nehezen vették be egy másik céhbe.229 * 231 232 233 234 A céhek zártságát biztosította saját, egyedi vizsgaszabályzatuk is, így hiába tudott valaki többet egy céhtagnál, ha nem náluk vizsgázott le.210 Az 1761 utáni céhlevelek az állam nagyobb fokú beavatkozása mellett születtek. Ennek jeleként a privilégiumok szövege is egységesebbé vált. A felülről jövő szabályozás jele a díjazások egységesítése is. A sebészcéhek jelentősége végül rövid időn belül visz- szaszorull, köszönhetően a nagyszombati orvosi kar megalapításának, majd az egyetemi sebészképzés megindításának 1774-től. 4.3. A sebészműhely Az önálló mesteri működés alapja volt a saját műhely (officina, tons Irina). Általában itt zajlott a betegek kezelése, a műhelyek így a mai rendelők előképeinek is tekinthetők. A 18. század első felében felszerelése Ernyey József és Gortvay György szerint néhány érvágó, köpölyöző, foghúzó, köpenyek és pár orvosi könyv volt.2,1 Egy 1777-es szerződés szerint, amelyben Boráros János eladta pesti borbélyműhelyét Szalay Istvánnak, az alábbi berendezést említik: mosó asztal, forgó szék, egy másik karosszék, egy kis asztal, tükör, padok, ruhákkal, fésűk, medencék, fecskendők és vágó, eret vágó vasak, valamint amputációhoz szükséges eszközök.2,2 A műhelyek fenntartása költséges volt, áruk a 18. században néhány száz forinttól párezerig terjedt, a reformkorban pedig többezer volt. 1777-ben Boráros János műhelyét 1000 forintért adták el Szalay Istvánnak. " 1796-ban Mathias Bosnyakovics sebész 450 forintért vette meg Mathias Landgraff műhelyét és borbélyjogát (chirurgisches Recht)}''* 1841-ben Pest város rendes sebésze, Láncz József műhelytartásának joga (Chirurgische Officin Recht, Barbierstuben Gerechtigkeit) és műhelye berendezésével együtt hagyatéki leltára szerint 5650 forintot ért, de 1847-ben végül 2260-ért adták azt.235 Balelti Mihály pesti, Hatvani kapunál álló műhelyét 1587 forintos tartozása fejében Krick Rudolf orvosdoktorra bízta, aki azt 1846-ban egy Wéber nevű 227ligcr I. articulus, Ciyőr I. artieulus, Pozsony 1-2. articulus. Újvidék I. articulus, Buda 1. articulus 228Budán az idegen borbély, kontár, le nem vizsgázott emberek eltávolítását kérik a tanácstól, tiger 7. articulus, Győr II. articulus, Pozsony 9. articulus, Újvidék 7. articulus, Buda 13. articulus 229Jaki 1955. 5. 2.tuvégit András vizsgáival kapcsolatban derült például ki, hogy a debreceni borbély-sebészek nagy részének súlyos anatómiai hiányosságai vannak, lásd alább. 231 Gortvay 1953. 49-50. 232 BI'L IV. 1202.ee a.a. 1257. szerződés Boráros János és Szalay István között (1777. december 2.) 233 BI'L IV. 1202.ee a.a. 1257. szerződés Boráros János és Szalay István között (1777. december 2.) 234BFL IV.I202.CC a.m. 4IX. 235BFL lV.1202.cc a.n. 2999. és 35X7. Összehasonlításképpen: Láncz őrükül hagyott egy házat is, amit 1751 forintra becsültek, ligy rokona, Láncz Gábriel halála után, lX3X-ban 1000 forintra becsülték műhely tartási jogát.
