Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
178 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 15. táblázat. Egészségügyileg jól és kevésbé jól ellátott vármegyék 1840-ben és 1847-ben (Orvosrentl 1840. és MOL C 66 1847 F. 2. és F. 19. alapján) 940 941 942 943 1840 1847 Vármegye, szabad királyi város orvosdoktor sebészmester, polgári seborvos orvosdoktor sebészmester, polgári seborvos Árva vármegye 4 5 4 7 Bács vármegye (Szabadka, Zombor, Újvidékkel) 21 70 Baranya vármegye 12 16 Bihar vármegye (Debrecennel) 20 10 g940 Borsod vármegye 11 13 Fejér vármegye (Székesfehérvárral) 7 29 Heves- és Külső-Szolnok vármegye 14 25 Jász Kerület 2 9 1 11 Nagykun Kerület 1 6 3 7 Kiskun Kerület 2 7 5 12 Liptó vármegye 4 7 Máramaros vármegye 3 18 Moson vármegye 2 25 5 29 Nyitra vármegye 24 43 4 9<>4I Pest vármegye (Budával és Pesttel) 116 158 Pozsony vármegye (Pozsony városával) 25 28 Sopron vármegye (Sopronnal és Kismartonnal) 12 26 Szatmár vármegye (Szatmárnémeti, Nagybánya és Felsőbánya városokkal)"42 12 17 1 4 Temes vármegye (Temesvárral) 17 26 4 y943 Tolna vármegye 9 27 Ugocsa vármegye 1 3 Ung vármegye 3 8 Vas vármegye (Kőszeggel) 16 43 Veszprém vármegye 13 30 Zemplén vármegye 12 24 940Csak Debrecenből van adatunk. 941 Csak a vármegyéből van adatunk. 942 1847-ben csak a vármegyére vonatkozó adataink vannak. 943 Csak a vármegyéből van adatunk.
