Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
164 VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig mellé, hogy „per Universitäten! examinati et approbati”, míg Győr városa (1785. decmber 15.) a levizsgázott sebészek oklevelének másolatát is mellékeli.846 Voltak olyan területek is, ahol szinte csak másodosztályú sebész volt: így a Jász- Kun kerületek, amelynek főorvosa, Haidenreich Lajos szinte mentegetőzve részletezi, hogy ki miért képtelen letenni a vizsgát: például a félegyházai Domby Józsefnek nincs elég pénze, míg a kunszentmiklósi Györy István idős kora miatt nem vállalkozik a vizsgára. Olyan ember is előfordul, aki borbély, de nem érdekli komolyabban hivatása, így a halasi Szalay József, aki „magis rebus oeconomicis, quam Chyrurgicis nitendus est”.*849 50 A jelentések felküldése folytatódott 1785 elején is: Az elsőt Csanád vármegye küldte 1785. január 9-én, míg az utolsót Szakolca 1785. március 29-én.851 1784. november és 1785 márciusa között harminchárom vármegye, huszonkilenc szabad királyi város és a kiváltságolt területek (hajdúvárosok, Jász-Kun kerületek) küldték be felmérésüket az ügyosztályhoz.852 1785-től kezdve a felmérésekben nagyobb rendszerezettségre, pontosságra való törekvés figyelhető meg, ennek ellenére még csak kevés esetben beszélhetünk precíz Conduite-listákról. /. Szöveges jelentések 1. Vannak lakonikus tömörségű listák, amelynek készítői, II. József szándékával ellentétben, az adott terület sebészeinek nevén, lakhelyén és vizsgájuk meghatározásán kívül nem adnak több információt. Ilyen Csanád-, Nógrád- és Vas vármegye vagy Buda jelentése.853 Vas vármegye listájának különlegessége, hogy megkülönböztet második és harmadik osztályt. A legutolsóba kerülők még a legegyszerűbb sebészeti eljárásokat sem végezhették el. Ez a „harmadosztály” több jelentésben előforduló kategória (Bács-Bod- rog-, Baranya-, Heves- és Külső-Szolnok- és Moson vármegye). A Helytartótanács igyekezett ezt a fogalmat megszüntetni és figyelmeztette az adott területeket, hogy mellőzék a használatát.854 2. Van egy, a Conduite-listákkal tartalmában azonos jelentési ív, amelyet a legfeljebb hat-hét sebésszel rendelkező helyeken írtak. Ezekből ugyanazokat az adatokat tudhatjuk meg, mint egy szabványos listából, hátrányuk azonban, hogy azt a fogalmazásból kell kikeresni. Ilyen jelentést küldött például Békés és Veszprém vármegye, valamint Komárom városa.855 Előnye, hogy a latin nyelvű Conduite-listákkal ellentétben itt említhetik az adott sebész családi állapotát, részletesebb életrajzát is; így a szabolcsi 37 éves Szulovszky Antalról megtudjuk, hogy Nagyszombatban és Komáromban, majd Pozsonyban tanulta mesterségét, a felmérés idején tizenhat éve élt Polgárban, nős, két fia volt és elsősorban borbélykodással foglalkozott.856 849MNL OL C 66 1783/4 F. 85. pos. 6. (Debrecen) cs pos. 13. (Győr) 85HMNL OL C 66 1783/4 F. 85. pos. 17. 851 MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 1. (Csanád vármegye) cs pos. 208. (Szakolca) 852MNL OL C 66 1783/4 F. 85. es MNL OL C 66 1785 F. 1. 853MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 1. (Csanád vármegye) cs pos. 19. (Buda), pos. 62. (Nógrád vármegye), pos. 64. (Vas vármegye) 854MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 56. (Baranya vármegye), pos. 83. (Moson vármegye), pos. 158. (Hcvcs- cs Külső-Szolnok vármegye), pos. 201. (Bács-Bodrog vármegye) 855MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 76. (Bckcs-), pos. 104. (Veszprém vármegye), pos. 88. (Komárom szabad királyi város) 856MNL OL C 66 1785 F. 1. pos. 178.
