Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig
VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 165 II. Táblázatok Az 1785 elején készült táblázatokra szintén a sokféleség jellemző: vannak vármegyék, ahol a legegyszerűbb szempontok alapján (név, születés, vizsga) sorolták be a sebészeket, és van, ahol a megye által fontosnak tartott kritériumokat is felsorolták, így I leves- és Külső-Szolnok vármegyében nem csak a bábák esetében, hanem a sebészeknél is megvizsgálták, tudnak-e olvasni;8' a negyvenhárom borbély-sebészből mindenesetre csak egyvalaki adott nemleges választ. A Heves- és Külső-Szolnok vármegyei lista készítőjét név, lakhely, életkor, nyelv- és olvasni tudás, az egyetemi vizsga megléte érdekelte, valamint az, hogy mióta praktizál az illető, és a besorolásban voltak olyan emberek is, akik a harmadik osztályba kerültek, szám szerint tizenheten, szemben a kilenc első osztályú chyrurgussal. Komárom vármegyében857 858 * * kettéosztották az első- és második osztályba tartozó sebészeket. Első osztályba a levizsgázott vagy vizsgára készülők kerültek, míg a másodikba azok, akiknek csak egyszerűbb operációk elvégzését vagy csak puszta borbélykodást engedélyeztek. Ezen belül az első osztály tagjait lakhely szerint sorolták fel. A levizsgázot- taknál megemlítik, hogy kinél és hol tették azt le. Lőcse jelentését85'1 felfoghatjuk egy egyszerűsített Conduite-listának is. Itt a sebészek nevét, származását, vallását ismerhetjük meg, valamint azt, hogy rendelkeznek-e valamiféle írásos bizonyítvánnyal képességeikről, és alkalmasak-e egy újabb vizsgának alávetni magukat. Azokon a helyeken (például szabad királyi városok), ahol kevesebb sebész volt, személyesebb hangvételű jellemzésekkel találkozunk. Például a lőcsei jelentés készítője nem kételkedik benne, hogy a Bécsi Egyetemen levizsgázott Joannes Sontag bármilyen vizsgát képes lenne letenni, míg Ignatius Pallay esetében elmondja, hogy a képessége megvan hozzá, de az anyagi követelmények nem, a város harmadik sebészéről pedig kijelenti, hogy alkalmatlan bármiféle vizsgára (..Ad subeundum Examen minime habil is esse judicatur"). Újvidék"’0 Conduite-listájának készítője a város tizennégy borbély-sebészéről lelkiismeretesen hosszú jelentést írt. Van, akit nem is ismer,861 862 863 van, aki pénzen vette borbélykodáshoz való jogát van, aki eladta azt,81’’ elutazott, s ki tudja, lehet, hogy továbbra is borbélykodik.861 A sebészek összetétele minden szempontból tarkának mondható: vannak magyar, horvát és román területről érkezetlek, orthodoxok és római katolikusok. Az ötvennyolc éves, román Marcus Grecsanszkij a Török Birodalomban tanulta a mesterséget, ennek megfelelően a németen és a románon kívül tud törökül, görögül, míg az egyetlen egyetemen végzett sebész a harmincegy éves nemesi származású Kiss István volt. Az adatgyűjtés során több nehézséggel kellett szembenéznie a hivatalnoknak, így Ignatius Romualdusnak, az újvidéki lista összeállítójának például hárman nem voltak hajlandóak megmutatni bizonyítványukat, jóllehet azt állították, rendelkeznek azzal. Viszonzásképpen az egész listából közülük kelten kaptak nem éppen fényes erkölcsi és 857MNL OL C 66 1785 F. I. pos. 158. 858MNL OL C 66 1785 F. I. pos. 33. *s,MNLOL C 66 1785 F. 1. pos. 24. “MNL ÜL C 66 1785 F. I. pos. 82. 8<>l l’.gy bizonyos Miatkvicsról: „mihi Ignotus..." 862Jacobus Paulovics „tus Barbitonsurae vendidit. el puucum ante lempus hitte ahseessit, a quo emit jus praedictum". 863 A borbélykodás jogának eladásával találkozunk négy pozsonyi borbély esetében is. MNL OL C 66 1785 F. I. pos. 27.
