Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)

VI. Hivatali és magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig

VI. Hivatali cs magánpraxist folytató seborvosok a 18. századtól 1848-ig 165 II. Táblázatok Az 1785 elején készült táblázatokra szintén a sokféleség jellemző: vannak várme­gyék, ahol a legegyszerűbb szempontok alapján (név, születés, vizsga) sorolták be a se­bészeket, és van, ahol a megye által fontosnak tartott kritériumokat is felsorolták, így I leves- és Külső-Szolnok vármegyében nem csak a bábák esetében, hanem a sebészeknél is megvizsgálták, tudnak-e olvasni;8' a negyvenhárom borbély-sebészből mindenesetre csak egyvalaki adott nemleges választ. A Heves- és Külső-Szolnok vármegyei lista ké­szítőjét név, lakhely, életkor, nyelv- és olvasni tudás, az egyetemi vizsga megléte érde­kelte, valamint az, hogy mióta praktizál az illető, és a besorolásban voltak olyan embe­rek is, akik a harmadik osztályba kerültek, szám szerint tizenheten, szemben a kilenc első osztályú chyrurgussal. Komárom vármegyében857 858 * * kettéosztották az első- és második osztályba tartozó se­bészeket. Első osztályba a levizsgázott vagy vizsgára készülők kerültek, míg a másodikba azok, akiknek csak egyszerűbb operációk elvégzését vagy csak puszta borbélykodást en­gedélyeztek. Ezen belül az első osztály tagjait lakhely szerint sorolták fel. A levizsgázot- taknál megemlítik, hogy kinél és hol tették azt le. Lőcse jelentését85'1 felfoghatjuk egy egyszerűsített Conduite-listának is. Itt a sebé­szek nevét, származását, vallását ismerhetjük meg, valamint azt, hogy rendelkeznek-e valamiféle írásos bizonyítvánnyal képességeikről, és alkalmasak-e egy újabb vizsgának alávetni magukat. Azokon a helyeken (például szabad királyi városok), ahol kevesebb se­bész volt, személyesebb hangvételű jellemzésekkel találkozunk. Például a lőcsei jelentés készítője nem kételkedik benne, hogy a Bécsi Egyetemen levizsgázott Joannes Sontag bármilyen vizsgát képes lenne letenni, míg Ignatius Pallay esetében elmondja, hogy a képessége megvan hozzá, de az anyagi követelmények nem, a város harmadik sebészéről pedig kijelenti, hogy alkalmatlan bármiféle vizsgára (..Ad subeundum Examen minime habil is esse judicatur"). Újvidék"’0 Conduite-listájának készítője a város tizennégy borbély-sebészéről lel­kiismeretesen hosszú jelentést írt. Van, akit nem is ismer,861 862 863 van, aki pénzen vette borbélykodáshoz való jogát van, aki eladta azt,81’’ elutazott, s ki tudja, lehet, hogy to­vábbra is borbélykodik.861 A sebészek összetétele minden szempontból tarkának mond­ható: vannak magyar, horvát és román területről érkezetlek, orthodoxok és római katoli­kusok. Az ötvennyolc éves, román Marcus Grecsanszkij a Török Birodalomban tanulta a mesterséget, ennek megfelelően a németen és a románon kívül tud törökül, görögül, míg az egyetlen egyetemen végzett sebész a harmincegy éves nemesi származású Kiss István volt. Az adatgyűjtés során több nehézséggel kellett szembenéznie a hivatalnoknak, így Ignatius Romualdusnak, az újvidéki lista összeállítójának például hárman nem vol­tak hajlandóak megmutatni bizonyítványukat, jóllehet azt állították, rendelkeznek azzal. Viszonzásképpen az egész listából közülük kelten kaptak nem éppen fényes erkölcsi és 857MNL OL C 66 1785 F. I. pos. 158. 858MNL OL C 66 1785 F. I. pos. 33. *s,MNLOL C 66 1785 F. 1. pos. 24. “MNL ÜL C 66 1785 F. I. pos. 82. 8<>l l’.gy bizonyos Miatkvicsról: „mihi Ignotus..." 862Jacobus Paulovics „tus Barbitonsurae vendidit. el puucum ante lempus hitte ahseessit, a quo emit jus praedictum". 863 A borbélykodás jogának eladásával találkozunk négy pozsonyi borbély esetében is. MNL OL C 66 1785 F. I. pos. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom