Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
V. Egyetemi scbcszkcpzcs Magyarországon (1770-1848) 127 Leipnikből, heten Ivancicéből (Eibenschütz), hárman-hárman Austerlitzből és Olmülzből (Olomuc). Ebből a két tartományból szinte kizárólag zsidó vagy katolikus vallású diákok jöttek Pestre.'’” A morvaországiak harmada, 51 fő volt katolikus, míg a cseheknél ez az arány valamivel kisebb: 28%-uk, azaz 37 fő tartozott a katolikus egyházhoz. A csehországi zsidók nagyrészt kereskedőcsaládból (54) kerültek ki. Emellett három esetben a hallgató apja sebész volt. Az itteni katolikus diákok apjánál kevesebb, ám annál összetettebb adatok állnak rendelkezésünkre. Társadalmi hovatartozás szerint három polgári családból, egy pedig parasztiból jött. Foglalkozás szerint három apja volt kereskedő, négyé kézműves (például takács), egyé pedig gazdálkodó. Több esetben értelmiségi családból jöttek a diákok.'’’2 Mindössze egy hallgató apja volt sebész. A 108 morvaországi zsidó majdnem fele (48) kereskedőcsaládból származott. Háromnak kézműves (például dohánykészítő), keltőnek élelmiszer-kereskedő, keltőnek gazdálkodó volt az apja. Négyen értelmiségi környezetből jöttek, mert háromnak tanár, egynek pedig jegyző volt az apja. Emellett tudjuk még, hogy az egyik diák gyámja kereskedő, a másiké pedig kézműves volt. Három morvaországi zsidó apja, egynek pedig a gyámja is sebész volt. Az innen származó katolikusok társadalmi hátterét vizsgálva öt polgári és három paraszti családot találunk. Foglalkozás szerint négy apja kereskedő, hété kézműves (kettő gyámja szintén), háromé földműves volt. Három diáknak már az apja is a sebészi hivatást gyakorolta. Egy-egy hallgató apja, illetve gyámja pedig értelmiségi pályán működött: Az olmützi Michael Goba, aki egyébként gyógyszerészlegény is volt, 1829-ben iratkozott be az elsőéves németek közé, apja kamarai hivatalnok volt. Az 1840-ben elsőéves német nyelvű diák, Josephus Karletz gyámja ügyvéd volt. Karletz egyébként még ebben az évben ott is hagyta az orvosi kart, az anyakönyvek szerint kizárták hanyagsága miatt, valamint azért, mert lopással gyanúsították.6” A cseh- és morvaországiakénál is jelentősebb a Galíciából származó diákok peregrinációja a pesti egyetemre. A reformkorban összesen 178-an érkeztek Magyarországra sebészetet tanulni. Harmincötén (8 katolikus, 27 zsidó) a tartomány fővárosából, Lembergből jöttek. Szintén jelentős Galícia egyik fő kereskedővárosa, Brody, ahonnan 33-an keresték fel a pesti orvosi kart. A brody-iak kettő kivételével izraelita peregrinusok voltak, akik közül 19-en (születési helyüknek megfelelően) kereskedőcsaládból jöttek. Ugyanezt láthatjuk a lembergi zsidóságnál is, ahol a 27 főből 13 kereskedőcsaládból származott. A régió egyik központjának számító Tarnopolból csak kettő hallgató tanult Pesten. A galíciaiak nagy része (127 fő, 71%) zsidó vallású volt. A zsidó diákok 41,7%-a (53 fő) kereskedőcsaládba született. Mintegy 10%-uknak (12 fő) viszont már az atyja is egészségügyi pályán mozgott: tizenegynek sebész (ebből egy esetben sebészmester), egynek pedig orvosdoktor volt. Mindössze kettőnek volt kézműves az apja, egynek egynek meg tanár, illetve kocsmáros. A zsidók mellett 49 római katolikus, kellő-kettő görög katolikus és orthodox, végül egy evangélikust találunk. A nem zsidó diákok családjáról kevesebb adat áll rendelkezésünkre. Társadalmi státusz szerint hét polgári, hat paraszti 631 632 633 631 ügyetlen kálvinista van köztük, Kaula János, ő azonban valószínűleg (tan.: 1835/6 1838/9) Magyarországon élhetett marékkor, mivel nem a német, hanem a magyar kurzusra járt. 632 Két hallgató apja hivatalnok volt, egyé pedig tanár. Két diák apjánál több foglalkozást is megjelölnek a classificatiós kötetek. Joannes Kaiser (Kaiszcr) apját egyszer kézművesnek, egyszer pedig uradalmi számtartónak (officialis clominialis) nevezik. Kaiser 1825-ben és a rá következő évben iratkozott be az elsőéves németek közé, tanulmányait nem fejezte be. Az. 1833/4-ben elsőéves német diák, Josephus Treshtik apjának foglalkozása is bizonytalan, hivatalnoknak és gazdálkodónak is mondják. 633SOTE Lt. l/c 7. kötet 56 57. Itt Joannes keresztnévvel szerepel.
