Simon Katalin: Sebészet és sebészek Magyarországon 1686-1848 - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 5. (Budapest, 2013)
V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770–1848)
128 V. Egyetemi sebészképzés Magyarországon (1770-1848) családból származott, egy esetben pedig bizonytalan az illető besorolása/’34 Négynek kézműves, kettőnek kereskedő volt az apja, egy esetben kézművesnek és hivatalnoknak is mondják a hallgató atyját.634 635 Az egyik diák, Alexander Verständig kikeresztelkedett zsidó lehetett, mert a classificatiós kötetekben római katolikusnak mondják, miközben az apja még rabbi volt. Verständig 1827/8-ban és a rá következő évben volt elsőéves német, 1829/30-ban meg másodéves német hallgató. 1831-ben lett polgári sebész és szülész.636 Verständignek rokona lehetett az a Samuel Verständig, aki csak vizsgát tett Pesten, Alexanderrel közel egy időben.637 A galíciai diákok mintegy negyede (41 fő) belekezdett tanulmányaiba, de feltehetően csak kipróbálás jelleggel, mert az első év után otthagyták azt. Egy diák, Ignatius König másodéves korában, az 1844/5-ös tanévben meghalt. Négyről biztosan tudjuk, hogy az első évet a lembergi egyetem abszolválták, hárman pedig mindkét évet elvégezték ugyanott. Négyen hadseregben szolgáltak tanulmányaik megkezdése előtt, kelten pedig gyógyszerészmesterek voltak. Ketten a hagyományos céhes képzési rendszerben szereztek előképzettséget: Joannes Fiedor gyógyszerészinas, Moses Goldstein pedig sebészinas volt előzőleg.638 Ausztriából viszonylag kevesen, mindössze húszán keresték fel a reformkorban a pesti orvosi kart,639 ami érthető is, hiszen Ausztriában szülőhelyükhöz közelebb részesülhettek színvonalasabb oktatásban. Közülük 13-an Bécsben, ketten meg az osztrák főváros vonzáskörzetében (Bécsújhely, Schwechat) születtek. Három zsidó és egy görögkeleti kivételével mindannyian római katolikusok voltak. A diákok apjai közt találunk egy kézművest, egy földművesnek és kézművesnek is mondott szülőt, valamint két sebészt. Két bécsi születésű hallgató, a zsidó Dániel Grünstein, valamint az orthodox Josephus Jankovits atyja kereskedő volt.640 Apjuk tevékenysége magyarázza, hogy Jankovits például orthodox létére hogy születhetett egy egyértelműen katolikus országban. Az ausztriaiak valószínűleg kényszerből választották a pesti egyetemet. Ezt jelzi az innen kikerülő hallgatók alacsony létszáma, illetve, az, hogy a húsz diákból öt csak egy alkalommal, 634 A római katolikus Blasius Klcssicvitz (Klcszicvitz) apja polgárként cs parasztként is előfordul a classificatiós kötetekben. Klcssicvitz 1831-ben és 1832-ben iratkozott be a magyar (!) nyelvű tanfolyamra elsőévesként, de mind a két alkalommal abbahagyta tanulmányait. SOTE 1/d 20. kötet 121-122. és 22. kötet 635 Az 1832/3-bcn cs 1833/4-bcn másodéves Ludovicus Bcrgcrről van szó. Az első evet Lcmbcrgbcn végezte cl, utána jött Pestre. SOTE Lt. 1/c 3. kötet 492-493., SOTE Lt. 1/d 22. kötet és 25. kötet 194-195. 636 SOTE Lt. 1/f 2. kötet 817. (424. ssz.) 637Sámuelt izraelitának írják. A két személy születési helye sem azonos Galícián belül, Sámuel Sicnawában, Alexander pedig egy Lipsabnak vagy Lipsknck nevezett településen született. SOTE Lt. 1/f 2. kötet 816. (418. ssz.) 638 Fiedor egészen sokáig, 1833/4-1838/9 között járt a pesti egyetemre, és 1841-ben szigorlatozott le. SOTE Lt. 1/f 3. kötet 292. (915. ssz.) Goldstein csak 1837-ben iratkozott be a másodéves németek közé, hogy utána diplomát kaphasson 1839-ben. SOTE Lt. 1/f 3. kötet 276. (832. ssz.) 639Ncm számítottuk ide a születési helyénél csupán Badcndorfot említő Kari Königct (1829/30-ban volt elsőéves német). Badendorf nevű település több helyen található, például Holstein tartományban és Ausztriában is. 64l)Jankovits 1836/7-bcn járt a másodéves nemet kurzusra. Előtanulmányai nem ismeretesek, a diplomát Pesten szerezte meg 1838-ban, a promotiós kötetben Jankovich névvel szerepel a polgári sebész és szülészek között. SOTE Lt. 1/f 3. kötet 269. (803. ssz.) Dániel Grünstcin 1840/1-bcn elsőéves, 1841/2-bcn másodéves német scbészhallgató volt Pesten. Oklevelet, ha szerzett is, nem Pesten.
