Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA //OKIM BERGA E, Sumtu. PETRI CONRADI MONATH, B IBllOPOLAE. Anno MDCCXX1II. Bél Mátyás (1684-1749) portréja Bél Mátyás. Prodromus-ának címlapja hogy az ország leírás hatalmas munkáját egyedül képtelen elvégezni.14 Wellmann szerint a kezdeti időben - pozsonyi líceumi tanárként - tanítványait bízta meg bizonyos adatok gyűjtésével és ebből a szerény kezdeményezésből nőtt ki fokozatosan a munkatársi gárda. A történeti fejlődés bemutatásának részét képezte a korabeli állapot mindenre kiterjedő feltárása. A részletes földrajzi leírást az akkor egyre inkább kiteljesedő hazai kartográfia segítségével - elsősorban kiváló tanítványára, Mikoviny Sámuelre (1700-1750) bízva a munkát - akarta elkészíteni.15 Ezt egészítette ki a vármegyék részletes bemutatása: a települések története, a megyében található nevezetesebb intézmények leírása, az ott élő híres, nemes családok genealógiája. Az éghajlati tényezők, a klimatológiai vonatkozások - ezek kihatásai a lakosság egészségi állapotára, a gyakori megbetegedésekre és járványokra -, a talaj szerkezeti vizsgálata, az ásványkincsek, bányák felmérése, az ásványi- és gyógyvizek felkutatása és ismertetése, a barlangrendszerek felmérése, az állat és növényvilág leírása külön fejezetet szentelve a honi gyógynövényeknek és ezzel kapcsolatosan az un. orvosi kerteknek, a mezőgazdaság (beleértve a rendkívül fontosnak tartott szőlészetet és borászatot is), a népesség bemutatása minden szempontot figyelembe véve (társadalmi osztályok, nemzetiségek, nyelvek, vallások és szokásaik szerinti leírás), foglalkozások, ipar és kereskedelem, oktatás, tudomány, - mindezek megismerése és megismertetése helyet kaptak a tervezett munkában. A népesség leírásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy Bél nem csupán „észrevette”, de tudatosan felmérte és regisztrálta a lakosság etnikai sokszínűségét, mindezt a terület alapvető adottságaként kezelte, jelezte a bevándorlás tényét, az asszimilá- lódás jeleit, utóbbi folyamatnak a nyelvi vonatkozásait is, ugyanis - ahogyan ő maga meg14 MELCZER Jakab: Bél. In: Nemzeti Plutarkus, vagy A’ Magyarország’ Nevezetes Férfiainak Életleírásai. Öszveszedte: Kölesy Vincze Károly, Melczer Jakab. II. kötet. Perst, Trattner, 1816. 142-154.p. 15 TÖRÖK Zsolt: Bél Mátyás, Mikoviny Sámuel és a honismereti iskola. Budapest, OPKM. 2003. 180 p. 122
