Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája
I. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA nagyjából 118 millió volt az európai összlakosság száma, a jelentősebb növekedés 1730 után következett be, amelynek eredményeképpen a század végére kb. 190 millió lakossal számolhatunk. Meg kell jegyezni, hogy a lakott területek népsűrűsége országonként és egy-egy régión belül is rendkívül változó volt. A tudományok és a technika fejlődése az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem területén egyaránt éreztette hatását. Politikailag látványosan megosztott volt Európa. Hatalmi rivalizálások, érdekek ütközése, érdekszövetségek alakulása és az ellentétekből fakadó kisebb fegyveres, vagy hosszabban elhúzódó háborús konfliktusoktól nem volt mentes ez a század sem. A konfliktusok lezárásaként a győztes fél érdekeit tükröző békeszerződéseket kötöttek: a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti (1713) és rastatti (1714), továbbá az osztrák örökösödés háborút (1740-1748) követő szerződések voltak ekkor a legjelentősebbek. Államformák tekintetében is sokszínű képet mutatott Európa és a vezető hatalomnak számító Szigetország: az alkotmányos monarchiától (Anglia) az abszolutizmusig (Franciaország), a több nemzetet összefogó Habsburg Monarchiáig, a fejedelemségek és választófejedelemségek sokféle formájáig, az évszázadok óta minden fejlődést elutasító, feudális berendezkedésű rendi társadalmakig. A társadalom szerkezetében létrejövő változások közül a legfontosabbként a polgárság számának növekedését és szerepének erőteljesebbé válását kell kiemelni, ezzel egyidejűleg a polgári réteg életterének, a városoknak a fejlődését. Az urbanizálódás mindenképpen a polgárság fejlődésével hozható összefüggésbe, az életforma átalakulása a városokban volt a leginkább megfigyelhető. A városok lettek a politikai, gazdasági és a kulturális élet központjai, az egyetemek, tudományos társaságok, a mindinkább szembetűnő fejlődést mutató könyvnyomtatás és időszaki sajtó kiadásának helyszínei. A városlakók száma a XVIII. század során a háromszorosára növekedett, vagyis az összlakosság számarányához képest lényegesen nagyobb ütemben. A század során ugyancsak komoly módosulás következett be az un. kulturális elit összetételében is, ugyanis míg a század elején a legiskolázottabb társadalmi réteg az egyháziakból és a főnemesség soraiból került ki, addig a század második felére már a polgárság és a szegényebb köznemesi lakosság iskolázott fiaiból álló értelmiség vette át a szellemi élet irányítását. I./1. A felvilágosodás filozófiája A történelemben a korszakváltások általában fokozatosan, az előző korok tudásanyagára, a természettudományi felfedezések által befolyásolt filozófiai irányzatokra építve jöttek létre. Ahogyan a reneszánsz idején felidézték és a kibővült ismeretanyag birtokában értelmezték az ókori müveket, a felvilágosodás korának tudósai, kutatói, filozófusai is az előző időszak természettudományi felfedezéseire támaszkodva alakították ki elméleteiket. A világmindenségről vallott hagyományos elképzelések megdőlését eredményezte Kopernikusz heliocentrikus világképe, Galilei megfigyelései a bolygók mozgásáról, majd pedig Kepler újszerű asztronómiai tételei. Többen a felvilágosodás és az új tudományos racionalizmus kezdetének Isaac Newton: Philosophiae naturális principia mathematica című /London, Trinity College, 1687.) müvének megjelenését tekintik.8 Ez volt az a munka, amelynek következtetései túlhaladtak a matematika és fizika határain és a világmindenség megismerhetőségének tételével arra ösztönzött, hogy az ember kikutassa és összhangban éljen a természet törvényeivel. A kartéziánus szemléleten túllépve ugyanis azt hirdette, 8 CHAUNU, Pierre: A klasszikus Európa. Bp., Osiris K., 2001. 361-374. p. KOSÁRY Domokos: A felvilágosodás Európában... 8
