Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája

I. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA

hogy a természet világosan megismerhető törvények alapján működik. A newtonizmus széles körben követőkre és hirdetőkre talált és ez által valóban a világnézeti-filozófiai változás egyik alaptételévé vált.

A felvilágosodás filozófiai alapjainak letétele tulajdonképpen már a XVII.század második felében megkezdődött, mégpedig a Szigetország - Anglia és Skócia - gondolkodóinak érdemeként, az angol polgári forradalmat megelőző időben.

Elsőként John Locke (1632-1704) nagy ívű életművét kell felidézni, aki filozófusként, politikusként és gyakorló orvosként egyaránt említésre méltó és nagy hatású munkásságot fejtett ki. Tanulmányait a Westminster Schoolban kezdte, majd Oxfordban folytatta, a kor szokásához híven filozófiát és teológiát tanult, de végül érdeklődése mégis az orvosi pálya felé vonzotta. Különös szerencséje a korszak egyik kiváló orvostudósa, az angol Hippok- ratesz-nek is nevezett Thomas Sydenham (1624-1689) mellé sodorta. A gyakorlati orvoslás terén komoly újításokat bevezető Sydenham tanítványa, majd munkatársa lett, aki a himlővel kapcsolatos kutatásokba is bevonta Locke-ot.9 Ugyanakkor ismeretséget kötött Boyle-al és Newtonnal is. Ez a három tudós befolyásolta, alakította természettudományos érdeklődését, felfogását. O maga így vallott nagyra becsült mestereiről és igen szerényen a saját szerepéről: „Korunkban a tudós világból nem hiányoznak azok a nagy alkotók, akiknek a tudományok fejlődését szolgáló hatalmas vállalkozásai maradandó emléket fognak hátrahagyni az utókor csodálatára. De nem remélheti mindenki, hogy Boyle vagy Sydenham lesz belőle... vagy mint az összehasonlíthatatlan Mr. Newton... nagy tisztesség már az is, ha valaki ... eltakaríthat valamit a tudás útjában álló szemétből. ”10 11 1666-ban - gyakorló orvosként ismerkedett meg Lord Anthony Ashley Cooper Shaftesbury-vcl (1621-1683), aki 1683-ig II. Károly udvarának egyik vezető politikusa volt. Locke az ő háziorvosa és gyermekei nevelője lett, a Lord írásainak rendezője, a nagyhatalmú kancellár bizalmi titkára. Szellemi sokoldalúságát javarészt ezeknek az éveknek is köszönhette, hiszen ekkor tanult bele a kereskedelem és a pénzügy rejtelmeibe és a gróf környezetében szerzett ismeretek mutatkoztak meg három legismertebb müvében. Legfontosabb politikai munkája a Treatise on Civil Government (1690), amelyben az alkotmányosság és a természeti jogon alapuló személyes szabadság elveit taglalta. Az abszolút monarchia rendszerét bírálva az alkotmányos monarchia modernebb formáját támogatta, így vannak, akik az angol polgári forradalom ideológiai előfutárát látják benne." Az Essay concerning Human Understanding című könyvében már azt fejtegette, hogy az embernek nincsenek veleszületett eszméi, hanem csak az érzékelés, a tapasztalatok, nevelődés-tanulás útján szerzettek. A megismerés ilyetén folyamatát természetes nem csupán a külső világ tárgyaival kapcsolatosan állítja, hanem - legelső sorban - saját ideáinkkal, gondolatainkkal összefüggésben is. Ezzel a megállapításával a szen- zualizmus elméletének megalapozója lett. Ismeretelméletének megalkotásában a kiindulópontot minden kétséget kizáróan Descartes műveiben találta meg. Amikor a Lord és az általa vezetett ellenzéki kör megbukott, külföldre kellett menekülniük. Locke is követte az emigrációba, míg végül Hollandiában telepedett le álnéven. Itt írta meg a vallási türelemről szóló -egyes vélemények szerint a tolerancia irodalom csúcsának számító - latin nyelvű levelét.12 Legfontosabb gondolata az, hogy az emberek vallásos hitébe és vallásgyakorlásába

9 ROMANELL, Patrick: Locke and Sydenham. - Bulletin of the History of Medicine, 1958. vol. 31. no. 4. 295-32 l.p.

10 LENDVAI L. Ferenc - NYÍRI J. Kristóf: A filozófia rövid története. Bp., Kossuth K., 1986. 115.p.

11 A felvilágosodás gondolkodói. Vá!.,bev., jegyz.: SZEGŐ Katalin. Kolozsvár, Polis K., 9-49.p.

12 Legújabb magyar kiadása: LOCKE, John: Levél a vallási türelemről. Ford.: Halasy Kun József. In: LOCKE, John: A vallási türelemről. Vál.,szerk.,bev.: Kontier László. Bp., Stencil Kulturális Alapívány, 2003. 194-25 l.p.

9