Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
VI. A sebészek képzése
VI. A SEBÉSZEK KÉPZÉSE Sebészeti beavatkozások, és azok műszerei a XVIII. század utolsó harmadában. (2) tanfolyam elvégzésétől, csupán egy gyakorlati vizsgát kellett tenniük. A törvényhatóságokat azonban felszólították, hogy a vizsgára kötelezettek névsorát 14 napon belül állítsák össze és terjesszék a Helytartótanács elé.15 A vidéki sebészek még szélesebb körű ismeretekkel való felvértezése az 1790-es években folytatódott. 1791-ben, 1792-ben majd 1793-ban sorozatosan születtek az intézkedések ennek érdekében. Állatorvosi és járványtani ismeretekből, majd szülészetből is vizsgát kellett tenniük, evégből néhány hónapos képzésre - közköltségen - fel kellett utazniuk az egyetemre.16 VI./2. Kitekintés - sebészképzés külföldön Mielőtt a kolozsvári intézet működését ismertetnénk, szükséges a külföldi, hasonló jelleggel létrehozott tanintézetekről is szólni. Az ismert egyetemeken kívül Európa szerte számos olyan felsőoktatási intézmény működött - éppen a 18. században - amelyek nem feleltek meg az akkori értelemben vett egyetemek, egyetemi fakultások, illetve felsőoktatási intézmények fogalmának, ennek ellenére jelentős részt vállaltak a jövendő orvosok, illetve a sebészek képzésében. Ezek közé tartozott a Heinrich Rahn által alapított Medizinisch-chirurgisches Institut Zürichben, a heidelbergi Schwartz-féle sebészeti intézet, továbbá a meinburgi, a bruchsali, a drezdai, a koppenhágai és a münsteri hasonló típusú intézmény, valamint a berlini Collegium Medico-Chirurgicum, ahol számos magyar bővítette ismereteit. Frigyes Vilmos Poroszországa - mint már korábban szóltunk róla - nem kevés figyelemmel fordult a közegészségügy rendezése és ennek érdekében az orvosképzés fejlesztése 15 Merkur von Ungarn, 1786, 1, 5, 513-514.p. (A felhívás kiterjed a patikusokra és a bábákra is.) 16 LINZBAUER: Codex ... Tom II1./1. 662, 684.p.
