Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

VI. A sebészek képzése

VI. A SEBÉSZEK KÉPZÉSE

Sebészeti beavatkozások, és azok műszerei a XVIII. század utolsó harmadában. (1)

érdeklődésre és a szükségletre utal az a statisztika, mi szerint 1770-1786 között 486 fő szerezte meg a sebészi oklevelet, mégpedig egyre növekvő tendenciát mutatott a szám, például 1784ben 62-en, 1786-ban már 75-en végeztek." A végzett szülészmesterek (nem bábák, sőt valamennyien férfiak!) létszáma szintén jelentősnek mondható, 1777-1786 között 80 fő.11 12

II. József idején a tanügyi reform kiterjedt a sebészek képzésére is. Az udvari tanulmányi bizottsággal egyetértésben a magyar kancellária 1786. júniusában leiratban közölte az új tanulmányi rendet az illetékes hatóságokkal és az orvosi karral.13 E szerint az orvosi és a sebészi képzést összevonják, ezzel is az ország lakossága által legtöbbször igénybe vett sebészek oktatásának magasabb színvonalát kívánták biztosítani. Az egységes orvos- és sebészképzés időtartamát 4 tanévben állapították meg. Az orvosok képzésében nagyobb hangsúlyt helyeztek a kémiára, gyógyszertanra, belgyógyászatra, a sebészek behatóbban foglalkoztak a sebészet elméleti és gyakorlati ágaival. Ezzel a rendelkezéssel még a tradicionálisnak mondható orvos-sebész ellentétet, illetve a sebészi alárendeltség konfliktusait is meg kívánták szüntetni, vagy legalább is tompítani. A négy éves orvos-sebészi kurzusra csak hároméves bölcsészeti előtanulmányok után lehetett jelentkezni.14

A felsőbb szintű sebészképzés mellett meghagyták a két tanévben megállapított képzési idejű sebésztanfolyamot is, ahol a polgári és falusi sebészeket oktatták. Bizonyos tárgyakat (anatómia, általános és különös sebészet, sebészi műtét-, eszköz- és köttant (kötözé- si módszerek), valamint a szülészetet az orvostanhallgatókkal együtt tanulták, de a gyakorlati oktatásuk már elkülönülten folyt. Tanulmányaik kórházi gyakorlattal egészültek ki. Ezzel egy időben egy méltányossági rendelkezést is hoztak, ugyanis még mindig nagy számban dolgoztak az országban olyan - javarészt idős - falusi sebészek, akiknek már a nagy- szombati időszakban le kellett volna tenni a vizsgát. Ekkor azonban már vagy koruk, vagy életkörülményeik miatt nehezükre esett volna a több éves tanulás, ezért őket mentesítették a

11 Merkur von Ungarn, 1786, L, 7, 618-626.p.

12 Merkur von Ungarn, 1786, i, 9, 816-818.p.

13 Országos Levéltár. Helytartótanácsi L. Poson, Fons 8. - v.ö. Győry: i.m. 153.p.

14 LINZBAUER: Codex... Tom III./l. 317.p.

87