Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE V./2. Az orvosi kar megalapítása és az oktatás megszervezése 1769. december 19-én adták közre azt a császári és királyi szándéknyilatkozatot és utasítást, amelynek értelmében a nagyszombati orvosi karon megindult az orvosképzés az 1770-1771-es tanévben.31 A dokumentum kezdő gondolatait szó szerint idézzük, csupán a dagályos szóvirágokat hagyjuk el, mivel annyira jellemző nem csak a megfogalmazás, de a tartalom is: ,ylma szüntelen anyai törődésének buzgalmában, amellyel O Szent Császári és Királyi Felsége már uralkodásának kezdete óta neki és birodalmának alávetett nemzetek, elsősorban pedig a magyar nemzet iránt viseltetik, soha semmit nem óhajtott inkább, mint hogy alattvalóinak üdvéről és eme reábízott Magyar Királyság boldogulásáról kegyesen, s lehető legjobban gondoskodjék ... Úgy látszik, hogy az ország egész boldogulása, s a magánszemélyekre ennek folytán háramló jótétemények sora elsősorban az államigazgatás helyes megalapozásától függ, ez viszont igencsak nehezen működhet, ha a szükséges honi mesterségek és tudományok segítségére nem támaszkodhat, továbbá, mivel a művelődés ügyének a Magyar Királyságban való további előmozdítása O Szent Felségét már régóta foglalkoztatja ... végül is arra a gondolatra jutott, hogy bár ... Nagyszombatban ...már áll ... egyetem ... igencsak kívánatosnak tűnik... ha O Szent Felsége a számára olyan kedves magyar nemzet iránti császári és királyi kegyének, valamint anyai szeretetének ... újabb jelét adhatná. Ennélfogva O ...Felsége úgy vélte, hogy mind ezen ország lakosságának, mind a reményéül felnövekvő ifjúság jövendő életének érdekét szolgálja, ha ... a Nagyszombati Egyetemet kibővíti s korszerű működési rendszeréhez illő új kiegészítésekkel gazdagítja ... avégett, hogy a főtanodát, avagy az egyetemet, más, a császári és királyi tartományokban korábban működő egyetemek mintájára teljesnek mondhassuk, négy karra lenne szükség, azaz teológiai, jogi, orvosi és bölcsészkarra... Az Orvoskar ...az általános orvostan egy, a gyakorlati orvostan egy, az anatómia egy, a sebészet egy és a botanika, valamint a kémia egy professzorából álljon. ” 32 A rendelet tehát a kar professzorainak számát öt főben állapította meg, ami a bécsi 4 főhöz képest még kedvezőbb is.33 Ezzel egy időben az egyetem főigazgatójává (Superior univeritatis director) az ország alkancellárját Fekete György grófot nevezték ki, aki a kancellárral, gróf Eszterházy Ferenccel és Örményi József udvari tanácsossal együtt van Swieten tanácsadói voltak az egyetem átszervezésében. Az 1770. évi október 29-én adták ki az egyetem szervezetére vonatkozó helytartótanácsi utasítást, amely szerint annak élére királyi konzisztóriumot állítanak. Összetétele: az elnök, a rektor, négy kari igazgató négy dékánnal és egy jegyzői teendőket ellátó ülnök. Itt kell felhívni a figyelmet, hogy a dékánoknak nagyon csekély szerep jutott a többi tisztségviselővel szemben. Közben pályázatot hirdettek ki a tanári állások betöltésére és megjelent az egyetemi szabályzat is (Norma studiorum tractandorum), amely azonos a bécsi egyetemen érvényben lévővel. A Norma újólag hangsúlyozza, hogy a nagyszombati egyetem a bécsivel ,,per omnia conformare tenebitur”, a tankönyvek, a vizsgarend, az órabeosztás, a tudományos címek, valamint az előadások megtartásának módszere vonatkozásában. Egyetlen - de nem lényegtelen - tényben tért el a bécsitől a nagyszombati egyetem, mégpedig a dip31 A szöveg közlése: LINZBAUER: i.m. Tom. II. 50B-51 l.p. 32 MAGYAR László András: A nagyszombati orvoskar alapításával kapcsolatos királyi és helytartótanácsi iratok. In: Orvostörténeti Közlemények, 147-148,(1994. 93-101.p. 33 LINZBAUER: Codex ... II. köt. 568.p. - valamint Von Errichtung der neuen Universität in der königl. Freyen Stadt Tymau in Niederungam. In:Kaiserlich Königlich Allergnädigst privilegierte Anzeigen aus sämmtlichen kaiserl. Königl. Erbländem 1771. 1. Jg. XVII. Stück, 129-134.p. 72
