Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

V. A magyarországi orvosképzés megszervezése

V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE

loma érvényességét illetően. A Nagyszombatban szerzett oklevél csakis Magyarországon volt teljes értékű, elfogadott, a bécsi viszont mindenütt. Különösebb magyarázat nincs erre a rendelkezésre, voltak és vannak, akik csupán a rosszindulatot látják mögötte, az egyetem „csökkent értékü”-vé minősítését. Győry Tibor szerint ezt csak átmeneti intézkedésnek szánhatták, bizonyos „próbaidőnek”, hogy bebizonyosodjon az átszervezett egyetem és főként az újonnan létesített orvosi fakultás életképessége, sőt úgy véli, hogy éppen ezzel a megkötéssel akarták az ország már-már katasztrofális orvoshiányát megoldani (ne tudjanak másutt állást vállalni).34 35

A Norma csak a többi három karnak (jog, teológia, bölcselet) adott részletes utasítást, az orvosira vonatkozóan nem tartalmaz semmi előírást, aminek oka az, hogy a majdan kinevezett orvosprofesszorokat felrendelték Bécsbe és ott személyes utasításokat kaptak.

Az orvosi kar öt tanári állására 18-an pályáztak, van Swieten választotta ki közülük a legalkalmasabbakat, minden valószínűség szerint saját tapasztalata alapján akarta a legjobb szakmai tudásúakat az oktatásba bevonni. Trnka Vencel birodalmi lovag, törzsorvos, a bécsi katonai kórház orvosa lett az anatómia tanára, Schoretich Mihály Veszprém vármegyei főorvos a kórtan és az orvosi gyakorlat (praxis medica) előadója - és egyben a bölcsészeti kar igazgatója, Prandt Ádám péterváradi születésű orvos az élettan és a materia medica professzora. A kémia és botanika tanárává a hazai botanika- és kémiatörténet egyik legjelesebbjét, Winterl Jakab Józsefet35 nevezték ki, „a kor legszorgalmasabb sebészdoktora ” — ahogyan Weszprémi jellemezte - vagyis Plenck József Jakab (1739-1807) pedig a sebészet oktatójává vált.36 37

1770. november 7-én tartották meg a kari dékánok választását, az orvosi karé Prandt Ádám lett, a kari igazgató Gilg János, Nagyszombat város tisztiorvosa. A tanárokról így írt Kovachich Márton lapjában: „ ... neugestellte Lehrer waren gebohrne Ungarn, ausser von der Hayden, Winterl, Tranka, der sich aber seit seiner Jugend in Ungarn gleichsam nationalisiert hatte, und Plenck.”11 Rövidesen megkezdődött a beiratkozott 7 (hét) hallgatóval az oktatás.

1771. május 6-án jelent meg a királynő által jóváhagyott Intimatum, amely az orvosi karra vonatkozó legfontosabb közléseket tartalmazza.38 Itt hivatkozás történik arra is, hogy a felség kívánságára az egyetem „tűm in tradendi norma, cum verő omnibus aliis Uni- versitati Viennensi per totum conformetur”. Ez az állapot, vagyis a bécsi egyetemmel mindenben való azonosság, egyenértékűség csak lényegesen később valósult meg. 39

Az oktatás céljait szolgáló klinikai beteganyag meglététől illetve a bonctani oktatáshoz szükséges holttestek ideszállításáról is rendelkeztek. Az utóbbival kapcsolatban úgy határoztak, hogy ha a viszonylag kis lélekszámú város halálozása kapcsán nincs elegendő

34 GYŐRY: Az orvostudományi kar története.... 36.p.

35 PRANDT Ádám Ignác (1739-1817) oklevelét Bécsben szerezte 1768-ban. Az élettan és a gyógyszertan oktatásán kívül négy ízben volt dékán, az 1774-75-ös tanévben pedig rektor. SCHORETICH Mihály (1741-1786) oklevelét szintén Bécsben szerezte, bölcsészetet is tanult. Valószínű, hogy ez indokolta a nagyszombati bölcsészeti karigazgatójává való kinevezését (az orvosi tárgyak oktatása mellett. TRNKA Vencel (1739-1791) csehországi születésű, orvosi tanulmányait Prágában és Bécsben végezte. Ő is többször volt dékán, egy tanévben (1786-87) pedig rektor.

36 SCHULTHEISZ Emil: A nagyszombati egyetem orvostanárai. Budapest, OPKM, 2004. 99 p.

37 Merkur von Ungarn, 1787, Z, 1,60.p.

38LINZBAUER: Codex... TomusII. 579-582.p. (ez a szöveg nem teljes)-valamint a teljes szöveg : Merkur von Ungarn, 1787, 2. 2, 105-113.p.

39 v.ö.: GYŐRY Tibor: A „conformetur” elvének keresztülvitele a Nagyszombatban felállított orvosi fakultásban. In: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M.T.A. tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója akalmából. Bp., Franklin Társulat, 1934. 260-277.p.

73