Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája A XVIII. századot - a felvilágosodás korát - a kortársak és az utókor egyaránt szívesen nevezi a fény századának. A különböző nyelvek elnevezései - lumiére, enlightenment, Aufklärung, illuminismo - valamilyen fogalmi kapcsolatban állnak a fénnyel, a világossággal, a megvilágosodással. Ez a fény és világosság egyértelműen a szellem, az értelem /a ratio/ világosságára, megvilágosodására vonatkozik, arra az észre, letisztult, korlátozások nélküli gondolkodásra és tudásra, amelyet egy évszázaddal később a mi Petőfink oly szemléletesen „a szellem napvilágának” nevezett. Christoph Martin Wieland (1733-1813) a gondolat és a sajtó szabadságáról elmélkedve így fogalmaz: ,, Felvilágosítani annyit tesz, mint eltakarítani a szem útjából minden álcát és leplet, helyet szorítani a fénynek az értelemben és a szívben, hogy megvilágosítsa őket, ... belépni az igazság és a rend tartományába, ahol az ember küldetése, az igazi boldogság trónol". A gondolkodás szabadsága ugyanazt jelenti az emberi elme számára, mint a fény a szemünknek - fejezi be Wieland a gondolatsort.1 2 3 Eresei Dániel a maga teljességében, a mindennapi élet gyakorlatára terjesztette ki a felvilágosodás lényegének összefoglalását: „Megvilágosodott a’ Nemzet, ha ki-ki a’ Nemzetbenn tud annyit, a' mennyire hivatalához, állapotához képest szüksége van. Más tehát a ’ Megvilágosodás a ’ Földmívelőre más a ’ Tudósra nézve..."1 Ugyancsak gyakorta jellemzik a XVIII. századot a filozófia és a filozófusok századának is, nem mintha az előző századok szűkölködtek volna a különféle ideológiai harcoktól és a társadalom életére hatást gyakorló filozófiai váltásoktól. A kor filozófusai is, akik munkáságukkal alakították a fény századát, többféleképpen fogalmazták meg a felvilágosodás lényegét. Immanuel Kant 1784-ben irt müvének címe: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás! ? A tanulmány kezdő sorai így szólnak: „A felvilágosodás az ember kilábalása önmaga okozta kiskorúságából, A kiskorúság azt jelenti, hogy valaki képtelen mások vezetése nélkül gondolkozni. Önmaga akkor okozója ennek a kiskorúságnak, ha annak oka nem az értelem hiánya, hanem az elhatározásé és bátorságé, hogy másvalaki irányítása nélkül éljen vele. Sapere audel - Merj tudni! Legyen bátorságod használni a saját eszedet! — ez tehát a felvilágosodás jelmondata”. 4 A felvilágosodásról, mint az európai szellemi fejlődés új szakaszáról akkortól lehet beszélni, amikor a változások a politikára, a társadalomra, az egyházi-vallási struktúrára, sőt az egyes emberek gondolati világára egyaránt hatással voltak. Európa történelmi-társadalmi felépítése az évszázadok során különböző fejlettségű, 1 IM HOF, Ulrich: A felvilágosodás Európája. Bp., Atlantisz K., 1995. 13. p. 2 ERCSEI Dániel: Statistica. Debreczen, Csáthy, 1814. 92-94. p. 3 KANT, Immanuel: Beantwortung der Frage: Was ist Aufklärung? Filozófiai írók tára. A MTA támogatásával. VIII. kötet. Kant prolegoménái minden leendő metafizikához, mely tudományként fog szerepelni. Ford.., bev.: Alexander Bemát. 2. jav. és bőv. kiad. Bp., Franklin Társulat, 1909. 40. p. 4 KANT, Immanuel: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. 2. javított kiadás. Ford. Vidrányi Katalin. Bp., Gondolat K.,1980. 77. p. 6
