Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE Möller Károly Ottó (1670-1747) portréja tartott nyilván a hallei anyakönyv, akiknek a nevét, származási és születési adatait, disszertációjuk címét csak ebből a forrásból ismerjük, későbbi magyarországi nyilvántartásokban nem bukkanunk sem nevükre, sem egyéb rájuk vonatkozó adatra, következésképpen nem jöttek haza, hanem az emigránsok számát gyarapították.18 A hallei egyetemnek nem csak az orvosi fakultását látogatták a magyar származású hallgatók, ezért kifejezetten a magyar natio számára egy elég jelentős kötetszámú (8-10 ezer) könyvtárat alapítottak, tanulmányaik és kutatásaik elősegítésére.19 Halle után Jéna is a közkedvelt német egyetemek közé került hamarosan, aminek csak egyik oka volt a fejlett ösztöndíj-rendszer és a rossz anyagi körülmények között élő diákok megsegítését célzó un. „Freitisch” (ingyenes szállás és ellátás) lehetőség. Az egyetem a német felvilágosodás egyik fellegvára volt főként az 1777-1806 közötti években, amikor nem kisebb egyéniségek oktattak ott, mint Schiller, Fichte, Schelling, Hegel, a Schlegel fivérek, valamint az orvos Christian Wilhelm Hufeland. A legnevesebb - később Magyarország orvosi kultúrájának fejlődéséért sokat tevő - Jénában inaugurált orvosok közé tartozott Windisch János Teofil /1716-ban végzett/, Segner János András /1730-ban/, Gömöri Dávid /1733-ban/, Deccard János /1747-ben/, Chernél Keresztély /1756-ban/ stb.20 A 18. században alapított egyetemek közül a leghamarabb és a legnagyobb hírnévre a göttingeni egyetem tett szert. Az egyetem hírnevét és tekintélyét az ott meghonosodott sza- badelvüség alapozta meg, amely egyaránt jellemző volt az oktatásra és a tudományos kutatómunkára is. Igen színvonalas képzés folyt a reáliák (matematika, fizika) valamint az orvos- és természettudományok karain. Érdekességként lehet felhívni a figyelmet arra, hogy a teológiai képzés keretében a jövendő lelkészeket orvosi ismeretekre is oktatták acélból, hogy a kis településeken ne csak lelki támaszt tudjanak nyújtani a híveknek, de az alapvető, 18 KAISER, Wolfram: Das ungarische Medizinstudium des 18. Jahrhunderts an der Universität Halle. In: Orvostörténeti Közleménynek, 147-148,(1994),25-43.p. 19 V.ö. KAISER VÖLKER: Hungarica medica....32.p. 20 OFFNER, Robert: Die Rolle der Universität Erfurt in der Ausbildung ungarländischer Mediziner (1521-1816) in: Orvostörténeti Közlemények, 186-187,(2004), 17-36.p. 67
