Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
V. A magyarországi orvosképzés megszervezése
V. A MAGYARORSZÁGI ORVOSKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE sorsát, innen került Haliéba a Raymann orvos-család több tagja: az idősebb Raymann János Adám (1690-1770), aki a leghosszabb életű és a legelismertebb munkásságú volt közülük - bár diplomáját Leydenben szerezte meg -, a fiatalon elhunyt Raymann Sámuel és az ifjabb Raymann János Adám is.12 A nyugati országrészekről is sokan keresték fel Hallét, így sok soproni származású orvos is ott szerezte meg diplomáját.13 Sorrendben az első Liebezeit György (1689-1739), aki 1713-ban védte meg avató értekezését De tumoré oedematoso podagrico címmel. Hazatérte után gyakorló orvosként dolgozott, de tudományos munkássága elismeréseként több külföldi tudós társaság is tagjául választotta. A magyarországi közegészségügyi gondolkodás egyik megalapozója, Huszty Zakariás Teofil (1754-1803) is Sopron közeléből, Rusztról származott, 1794-ben részt vett a hallei orvosi karnak a katonai gyógyszerészet javítását célzó pályázatán és elnyerte az első díjat.14 A felvilágosodás századának érdekes egyénisége volt a szakirodalmi tevékenységével kimagasló Hermann János (1693-1764), aki orvosi előtanulmányait Möller Károly Ottó előzőekben említett orvosi magániskolájában végezte, majd Halléban, 1719-ben szerzett diplomát. Hazatérte után Nógrád- és Moson- megye, majd Pozsony város fizikusa lett. Orvosi munkássága mellett jeles alkimistaként is hírnevet szerzett magának. Institoris Mátyás (1708-1763), aki 1730-ban szerzett diplomájával előbb Lőcse, Később Szepes vármegye fizikusa lett, egyben a helyi jezsuita és minorita kolostorok orvosaként is dolgozott. Később a lőcsei nevelőintézet tanára és orvosa, több főúri család gyógyítójaként öregbítette hímevét, amelynek eredményeként gyakran hívták lengyel területre is konzíliumokra. Nagy vonzerőt jelentett az erdélyiek számára is Halle.15 Hallei diplomával rendelkezett többek között az ifjabb Pápai Páriz Ferenc is (1689-1737), aki korában az Odera menti Frankfurtban tanult, de a végső vizsgát mégis Halléban tette le, ezzel azonban nem elégedett meg és apja tanácsára Angliában, majd Leydenben tökéletesítette tovább orvosi tudását. A magyar hallgatók közül többen nem csak a diploma megszerzéséhez szükséges időt töltötték Halléban, hanem feltételezhetően tehetségük elismeréseképpen fontos megbízatást kaptak a karon, a városban. Madai Dávid Sámuel (1709-1780) Selmecbányái orvos hosszú évekig a hallei árvaház komoly méretűvé fejlődött gyógyszerészeti vállalatának volt a vezetője.16 A pozsonyi születésű Segner János András (1704-1777), aki ugyan a jénai egyetemen kapta meg a diplomáját, tudós hírének köszönhetően meghívást kapott Haliéba és az egyetem tanára volt 1755-től haláláig.17 Érdekes számadatok állnak rendelkezésünkre az egyetemi matrikula alapján a magyarországi születésű hallgatókkal kapcsolatban, ugyanis 37 olyan beiratkozott hallgatót 12 KAISER, Wolfram - PIECHOCKI,Werner : Die Artzfamilie Rymann aus Eperjes. In: Orvostörténeti Közlemények, 60-61,(1971), 207-225.p. 13 DOMINKOVITS Péter: Sopron, a 18. század egyik regionális oktatási központja. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Sopron: Palatia K., 2002. 123-170.p. 14 KAISER, Wolfram -VÖLKER, Arina: Die Physici Sempronienses und ihre Beziehungen nach Halle und Wittenberg. In: Orvostörténeti Közlemények, 62-63,(1971), 101-110.p. 15 SZABÓ Miklós - SZÖGI László: Erdélyi peregrinusok. Marosvásárhely, Mentor K., 1998. 9-20.p. 16 KAISER, Wolfram - KROSCH, Karl-Heinz: Zur Geschichte der Medizinischen Fakultät der Universität Halle im 18. Jahrhundert - David Samuel Madai. in: Wissenschaftliche Zeitschrift der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. Mathematisch-Naturwissenschaftliche Reihe, 1964, 12, 4/5. 383-393.p. 17 KAISER, Wolfram - VÖLKER, Arina: Hungarica medica des 18.Jahrhunderts in den Beständen des halleschen Universitätsarchiv. Halle, Martin Luther Universität, 1981. 123 p. /Wissenschaftliche Beiträge der Martin Luther Universität Halle-Wittenber, 1981./38./ - KAISER, Wolfram - PIECHOCKI, Werner: Die Ärzte-Dynastie der Madai in Halle. In: Orvostörténeti Közlemények, 60-61,(1970), 49-96.p. - KAISER, Wolfram - KROSCH, Heinz: Zur Geschichte der Medizinischen Fakultät der Universität Halle im 18. Jahrhundert. Die Disputationen und Doktoranden der Jahre 1700-1749. In. Wissenschaftliche Zeitschrift der Universtät Halle. XV. 1011-1124 p. Különlenyomat. 66
