Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK alá tartozó sebészek tudásának és bizonyítványának felülvizsgálatát, a bábák kioktatását, a sebészcéhek ellenőrzését. Részt kellett venniük a sebészek vizsgabizottságában, jelenlétük nélkül nem tehettek vizsgát a sebészek. Az intézkedés ismét kitért a vármegyei orvosok jelentési kötelezettségére is, évente legalább egy alkalommal részletes beszámolót kellett készíteni a megye egészségi állapotáról, a kórházak, szegényházak és a gyógyszertárak ellenőrzésekor tapasztaltakról, a leggyakrabban előforduló betegségekről, esetleges járványokról, az akkor foganatosított ellenlépésekről, a demográfiai adatokról. 1766. május 7-én a Helytartótanács részletes tájékoztatást kért a vármegyéktől a területükön dolgozó orvosok, sebészek, gyógyszerészek és bábák feladatköréről, a vármegyei alkalmazásban lévők kötelmeiről, valamint arról, hogy mikor és ki határozta ezt meg. A felmérés elrendelésének kiindulópontja még mindig az 1752-es rendelet, mert ennek végrehajtásában sok ellentmondást, következetlenséget tapasztaltak, a különböző helyi szervek eltérő módon határozták meg a megyei alkalmazásban lévők feladatkörét, kötelességeit. Ismételten felszólították a vármegyéket orvos alkalmazására, de ekkor már azzal az engedménnyel, hogy több szomszédos megye közösen alkalmazhat orvost.68 A több évtizedes előmunkálatok tapasztalatait összegezve, a hiányosságokat és gyenge pontokat mérlegelve, 1770-ben az uralkodó kibocsátotta az általános egészségügyi rendeletet. 1770. január 2-i dátummal, Generale Normalivum Sanitatis címmel az eredeti, német nyelvű változatot,69 majd ezt követte a Magyar Korona Országai számára a latin nyelvű kihirdetés, 1770. október 4-i keltezéssel, ennek címe Generale Normativum in Re Sanitatis.70 71 A Helytartótanács az 1770.szeptember 17-i királyi dekrétum alapján adta közre a rendelkezést Eszterházy Ferenc és Izdenczy József aláírásával hitelesítve, ami ezzel lépett hatályba. A latin és német nyelvű változat eltérő címe okozza, hogy mind a korabeli forrásokban, mind a későbbi feldolgozásokban hol egyik, hol másik címmel hivatkoznak a rendeletre. A rendelet kidolgozásának szellemi mozgatója, irányítója - mint már említettük - van Swieten volt, a megszövegezésben Mária Terézia luxemburgi születésű, erdélyi protomedikusa, a pestis megfékezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Chenot Adam (1721-1789) valamint Hódosi Skollanits Ferenc József (1720-1785), egészségügyi tanácsos, Pozsony vármegye főorvosa vett részt. Az egészségügyi szabályzat bevezető gondolatai így hangzanak: ,,Mi, Mária Terézia, ... Anyai gondoskodásaink között, mellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése, miről az ily célból tartományainkban már felállított és teendőikben hasznosan működő hatóságok, valamint a közjó érdekében foganatosított egyéb intézkedéseink ékes bizonyságot tesznek.”1' Az első részből világosan értetővé válik, hogy a már meglévő szervezeteket kívánták újból megerősíteni, illetve azok feladatkörét teljes pontossággal meghatározni. Minden országban és tartományban (Magyarország, Horvátország Dalmácia, Szlavónia stb.) egészségügyi bizottságokat (Commisio Sanitatis) kell alakítani a Helytartótanács tanácsosaiból - szögezte le a rendelet. Kell legalább egy orvos tagnak is lenni, de ha a helyzet megkívánja, több orvos szakvéleményét is ki kell kérni. Azokon a helyeken, amelyek katonai igazgatás alatt állnak, a bizottság tagjait a katonaság vezetői közül kell kiválasztani. A bizottságok hetenként kötelesen ülést tartani, ember- vagy állatjárványok esetén, szükség szerint többször 68 LINZBAUER: i.m. Tomus II. 429.p. 69 LINZBAUER: i.m. Tomus I. 824-87l.p. valamint Lexikon der K.K. Medizinalgesetze... I. Theil. Prag, Calve, 1790.386-506.p. 70 LINZBAUER: i.m. Tomus II. 535-57l.p. 71 idézi GORTVAY: i.m.: 1 lO.p. 57
