Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
IV. Felvilágosult abszolutista állammodell-elméletek, a kameralizmus Habsburg változata
IV. FELVILÁGOSULT ABSZOLUTISTA ÁLLAMMODELL-ELMÉLETEK változtatásokat Magyarországra nem terjesztették ki. II. József tovább lépett ezen az úton a Zentralhofstelle létrehozásával, a Lajtán inneni és túli közigazgatás egységesítésével, a törvénykezés reformjával.13 Sonnenfels számára a tanítás az egyik legfontosabb eszköze volt annak, hogy a reformeszmékkel vértezve támadja az elavultat, propagálja a központosítást, mint az állam merkantil érdekeinek megvalósítási módját. Elmélete az osztrák és magyar hivatalnokok generációinak gondolkodását és gyakorlatát befolyásolta. A Grundsätze der Polizey-, Handlung- und Finazwissenschaften c. müve évtizedekig a felsőoktatásban és a Birodalom örökös tartományaiban létre hozott un. kamerális iskolákban, királyi akadémiákban egyaránt tankönyvként volt használatos. Összefoglalása mindannak, amit a közigazgatásban ténykedőknek tudniuk kell. Elméleti útmutatás, amelyben tudományos színvonalra emelte a kamarai tanokat. Fontosnak tartotta az elmélet és a gyakorlat összefonódását. A Habsburg Birodalom valós helyzetéből indult ki, okfejtésében azokat a pontokat emelte ki, amelyek hasznosíthatók. Nem tagadható, hogy kompilációról van szó, de a feldolgozó különleges műveltsége, egyéni szemléletmódja rendkívüli munkává szintetizálta az olvasottakat. Mivel kilenc nyelven beszélt és olvasott, eredetiben ismerhette meg a szükséges irodalmat: Smith-1, Hume-ot, Peningtont, Montesquieu-t, Mirabeau-t, Forbonnais-t, Bielefeldet és természetesen a nagy elődöket: Arisztotelészt és Pliniuszt. Idéz, elemez, bírál és összehasonlít. Vizsgálódásainak középpontjában az állam és az egyén viszonya áll. A társadalom létrejöttének folyamatát és lényegét az emberi boldogulás eszközeként fogta fel. A társulás eredménye az állam, amelyben a polgárok új viszonyba kerülnek egymással, az állammal, az uralkodóval. Sonnenfels korszerűsége, kameralista elődeihez mérten merész modernségének egyik sarkalatos pontja, hogy nem az uralkodói fiskus, hanem az egész állam érdekeit kívánta szolgálni. Forradalminak nevezhető szemléletében és törekvéseiben az a momentum, ahogyan az egyén érdekeit elismerte és el akarta ismertetni társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt. Hangsúlyozta, hogy az állam és az egyén kölcsönösen, elválaszthatatlanul egymásra van utalva. ,,A rész jóléte az egész jólétén alapul, az egész jólétének eredete viszont a rész jólété". - mondta.14 Az állam működésének végcélja a közjó létrejötte, amely magában foglalja az élet biztonságát és kényelmét. Gondosan kidolgozta a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem, valamint az államilag irányított pénzügyi rendszer tervezetét. A népesedés-tan különleges fontosságú volt nála. A lakosság számbeli gyarapodása szerinte kihatással van a külpolitikára (nagyobb a külső veszéllyel szemben hadba állítható tömeg), a belső biztonságra (hasonló okokból), a földművelésre és a kereskedelemre (nagyobb a szükséglet — nagyobb termelés - jobb, erőteljesebb kereskedelem), a pénzügyi helyzetre (több adózó polgár - több befizetett adó - kevesebb az egy főre jutó teher - mégsem csökken az állami bevétel). Mindebből következően nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az állam törekedjen a lakosság életkörülményeinek megismerésére, az un. politikai aritmetika által (statisztikai felmérés: népszámlálás, születési és halálozási adatok, az egy főre jutó termelés és fogyasztás arányainak fel13 HAJDÚ Lajos: A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási és jogi reformjairól. Bp., Magvető K., 1983. 399 p. - HAJDÚ Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp.,Akadémiai K.,1982. 527 p. 14 SONNENFELS, Joseph: Grundsätze der Polizey, Handlungs- und Finanzwissenschaften. Wien, 1804. l.köt. 13.p. idézi: Magyarország története 1686-1790. Főszerk.: Ember Győző, Heckenast Gusztáv. 2.köt. Bp., Akadémiai K., 1989. 882.p. 38
