Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája

I. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA

lás végül is az egész intézmény működésére rányomta bélyegét. Mivel a változásnak kihatása volt az orvosképzésre és a magyar felsőoktatásra is, részletes ismertetésére a későbbiek folyamán térünk vissza.

A témánk szempontjából fontos orvosi karokról csupán egy adatot szeretnénk itt közölni, a neves francia orvostörténész, Pierre Huard számadatát:,,huszonkét orvosi fakultás és kollégium működött a XVIII. század elején, továbbá az un. segédhálózat elemei: pl. Párizsban a College Royal és a királyi botanikus kert, amelyek biztosították az oktatás helyét „. 35 Magyarország abban a hátrányos helyzetben volt, hogy bár 1635 óta működött a Pázmány Péter által alapított nagyszombati jezsuita egyetem jogi és teológiai karokkal, az orvosi tudományokat hazai oktatási intézményben csak 1770-től, a Nagyszombatban életre hívott orvosi fakultáson tanulhattak a magyar hallgatók.

Összegzésül az európai felvilágosodás folyamatát végül is három szakaszra bonthatjuk: az első a hagyományos értékrend elleni támadás, a második a kibontakozás ideje (középpontban a francia enciklopédiával, az akkori tudományosság impozáns összefoglalásával), a harmadik szakasz pedig az 1760-as évektől kezdődő differenciálódás ideje, amikor a szerteágazó, egymástól különböző és egymással nem egyszer szemben is álló irányzatok kialakultak. Mindez együttesen a felvilágosodás egészének alkotó elemévé vált.

35 Idézi :CHAUNU, Pierre Felvilágosodás. Bp., Osiris K., 1998. 173.p.