Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai

XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI

A budai Sáros fürdő képe a XVIII. században

előszók és ajánlások miatt.166 A munka 22 fejezetből /§/ áll, ezt követi az öt asztronómiai megfigyelés leírása. Benkö meghatározza a város pontos (földrajzi szélességi körök alapján) fekvését, végighalad a településen leírva a házakat, a városépítési szokásokat, bemutatja az iskolákat, kollégiumokat, templomokat, nevezetes épületeket. Megismertet a város lakosságával: először a híres családokat említi, majd a lakosság 1780. évben érvényes vallási megoszlásáról közöl számszerű adatokat. A város környékén található katonai táborokkal elsősorban a közegészségügy szempontjai alapján foglalkozik. A lakosok erkölcsét, viselkedését meglehetős alapossággal tárgyalja, legfontosabbnak a tisztességes, toleráns magatartást emeli ki. A közállapotok vizsgálata során arra a következtetésre jut, hogy sok betegség kiindulópontja a tisztaság hiánya, a hulladék nem kielégítő módon való eltakarítása, elszállítása. Minden különösebb kommentár nélkül közli azt a tényt, hogy a város szegény a folyóvizekben. Részletesen bemutatja a város legfontosabb kézműves, ipari és mezőgazda- sági termékeit, részletesen foglalkozik a borokkal, sőt azok hamisításával is. Az élelmiszerek leírásánál nagy hangsúlyt helyez a megfelelő minőségű táplálék szükségességére. A természeti viszonyokból, klimatikus adottságokból eredő leggyakoribb betegségekkel és azok házi szerekkel való gyógyításával kapcsolatosan is számos adalékot közöl.167 Ebben a fejezetben saját orvosi tapasztalataival, a helyes terápia meghatározásának dilemmájával is megismerteti az olvasót. A légköri viszonyokat, meteorológiai megfigyeléseket ebben a munkájában egy év adataira alapozta, Ez irányú kutatásainak, feljegyzéseinek nagyobb időszakot felölelő összefoglalása 1795-ben, öt kötetben,168 majd ezt követően 1802-ben169 * je166 Itt kell helyesbíteni Gyárfás Ágnes kijelentését, amely szerint az 1818-as kiadásból nem maradt fellelhető példány , mivel a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár is őriz egyet, mégpedig az ex-libris tanúsága szerint az erdélyi Eszterházy László könyvtárából származót, amely a mű jelen értékelésére lehetőséget nyújtott.

167 DEÁKY Zita: A hivatalos és a hagyományos gyógyítás a magyar történeti forrásokban. Budapest, Osiris, 2002. 164-165.p.

168 BENKŐ Samuele: Ephemerides meteorologico-medicae annorum 1780, 1781, 1782, 1783, 1784, 1785, 1786, 1787, 1788, 1789, 1790. 1791, 1792, 1793. Vindobonae, Alb. Ant. Patzowsky, 1794.

169 BENKŐ Samuele: Novae ephemerides astronomico-medicae annorum 1794, 1795, 1796, 1797, 1798,

1799, 1800, 1801, Vindobonae, Matthias Andreas Schmidt, 1802.

221