Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai

XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI

Szklenó fiirdőhely a XVIII.század első évtizedeiben. /Mikoviny Sámuel rajza/

lent meg, összesen 21 év orvos-meteorológiai megfigyeléseit tartalmazzák ezek a kötetek. Benkő Sámuel Miskolc városáról írott helyleírása a korabeli szakmai körökben nem váltott ki nagyobb visszhangot, bár Lübeck Károly annotált bibliográfiája171 foglalkozik vele, a következő - nem éppen jó indulatú - ismertetés a Tudományos Gyűjteményben jelent meg a könyv második kiadása után.172

Heidenreicher Lajos (1747- ?) Arad- megye, majd később a Jász-Kun kerület főorvosa 1783-ban adta ki Arad egészségügyéről szóló munkáját.173A címben foglaltaknak megfelelően az erdélyi területen leggyakoribb betegségekkel foglalkozik, azok megnyilvánulásaival, gyógyításukkal. Bár sem Aradról, sem Erdélyről nem ad orvos-földrajzi ismertetést, mégis olyan módszerrel tárta fel a helyi betegségeket, amely a későbbi orvos-egészségügyi helyzetleírások számára példaképül szolgálhatott.

Az erdélyi szász nemzetségbéli Barbenius József (1754-1814), előbb Háromszék, majd Fogaras főorvosa, 1775-ben adta közre a Barnaság orvosi helyleírását Medizinische Topographie vom Burzenland címmel, Brassóban

Bécsben, 1791-ben jelent meg a brassói születésű Johann Georg Hoffingernek (1756-1792), az első Selmecbányái kamarai bányaorvosnak különféle orvosi írásait tartal171 LÜBECK, Karl Johann: Über die medizinische und naturhistorische Literatur von Ungarn. In: Zeitschrift von und für Ungarn, 1803, 3, 9-45.p.

172 Tudományos Gyűjtemény, 1819. 1.füzet 66-74.p. A szerzőt csak nevének monogramja jelöli: B - h.

173 HEIDENREICHER Johannes Ludovicus: Medicina Aradiensis. Tractatus de morbis in Dacia frequentioribus etde singulari eo tractando methodo, Pestini, Trattner, 1783.

222