Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI Pestiskórház és karantén a Duna és a Regen összefolyásánál, a Regensburgban lévő szigeten. (Korabeli metszet) vei, kéziratban megmaradt írásai, levelei segítségével a magyar orvos- és művelődéstörténetet gazdagítja.111 Weszprémi: Tentamen-je, illetve a benne megfogalmazott módszer a pestis szakiroda- lomban több szempontból is fordulópontot jelentett. Hangvétele különbözött a betegséget isteni büntetésként felfogó, következésképp emberi, evilági eszközökkel elkerülhetetlen betegségelmélettől. Weszprémi természettudományos megközelítése abban a korban, amikor nem csak e betegséggel (valamint a pestishez hasonló egyéb járványokkal, az un. „pestilentiákkal”, a pestises lázakkal stb.) kapcsolatos egységes tan hiánya volt jellemző, és a kétségtelen racionalitást tükröző tendenciák mellett is egyre jobban hódító, újabb vallásos tartalmú szellemi irányzat (elsősorban a pietizmus befolyására) is éreztette hatását, ez mindenképpen figyelemre méltóan újszerű volt. A himlőoltás példájára megvalósítandó inokulálásban vélte megtalálni a megelőzés lehetőségét. Az inokulálást - amely egyébként a század elején már Magyarországon sem volt ismeretlen - Londonban személyesen alkalmazva vélte úgy, hogy ez lenne a kívánt metódus. A Tentamen hivatkozásai kétségtelenné teszik, hogy Weszprémi alaposan ismerte a kortárs orvosi irodalmat, beleértve az angolt is, a legfontosabb gyógyító intézményeket, az ott tevékenykedő jeles személyiségeket. Idézi James Jurin orvos és matematikust, Richard Morton suffolki, Richard Brocklesby és Richard Mead londoni orvosokat, de találkozunk a két híres fivér, John és William Hunter nevével is. Az oltás egyik heves ellenzőjét - tapintatból — csak monogramjával szerepelteti 111 Weszprémi István életművét számtalan tanulmány, cikk, önálló kiadvány dolgozta fel, méltatta, ezek közül csak néhányat sorolunk fel: KÓTAY Pál: i.m. - SÜKÖSD Mihály: Tudós Weszprémi István. (Arckép a magyar felvilágosodás előtörténetéből. Bp., MTA Irodalomtörténeti Intézete, 1958. - SZÁLLÁSI Árpád: Weszprémi István (1723-1799) és kora. Debrecen, DOTE, 1995. (A debreceni orvosképzés nagy alakjai. 6. Füzet) - Diósadi ELEKES György: Adatok Weszprémi istván dr. életéhez és munkásságához. In: Orvosok és Gyógyszerészek Lapja, 1937./12., 1938./2.,4.,10.,11. sz. - SZELESTEI N. LÁSZLÓ: Weszprémi István (1723-1799) és orvostörténeti müve. In: Az Országos Széchényi Könyvtár 1979.évi évkönyve. Bp., OSZK., 1980. 519-562.p. - BUZINKAY Géza: Weszprémi István és 18. századi biográfiai irodalmunk. In: Orvosi Hetilap, 1978, 119, 30, 1651-1853.p. - TÓTH András: A numizmatikus Weszprémi István, in: Orvosi Hetilap, 1973, 113. 47, 2055-2058.p. - valamint Weszprémi István emlékezete halálának 200. évfordulóján. Bev. tanulmány: Schultheisz Emil. Sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba.- Budapest - Debrecen, MATI - SOMKL - DOTE, 2000. 293 p. 210
