Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XII. Az orvoslás és az egészségügyi felvilágosítás kiadványai
XII. AZ ORVOSLÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS KIADVÁNYAI munka számba veszi mindazokat a tényezőket, amelyek a betegségek kialakulásához vezetnek, kezdve a megerőltető munkával, a nem megfelelő táplálkozással, kitér a rossz életkörülményekre: a talajt és az ivóvizet szennyező hulladékra, szennyvízre stb., de nem tartja el- hanyagolandónak a légköri, időjárási változásokat sem. Sorra vette a leggyakrabban előforduló betegségeket, közölte „Az Orvosságok lajstorm&'-i, de egy fejezetet szánt a „vándorló és falusi himpellér orvosok”-mk. is, lehetőség szerint óvva az embereket a kuruzslóktól. Christian Wilhelm Hufeland (1762-1836) az élet meghosszabbításának módjait leíró könyvét Kováts Mihály fordította le. Először Az emberi élet meg-hoszszabításának mestersége címmel jelent meg Pesten, Trattner által kinyomtatva, 1798-ban. Még ugyanebben az évben rövidített formában megjelent Kolozsvárott, majd harmadszor 1799-ben Pesten, ekkor már Makrobiotika volt a címe. Ennek a könyvnek az eredeti változata egyértelműen előrelépést jelentett a népnek szánt egyszerű életviteli tanácsokhoz képest. A makrobiotika jelentését és tartalmát Hufeland úgy magyarázta, hogy a gyakorló orvoslás - mint egy segítő tudomány - adja a hátteret a makrobiotikához, amely már magasabb szinten foglalkozik az ember életével. Mind az orvostudomány, mind a dietétika csak részei a makrobiotikának, végezetül valamennyit kiegészíti az erkölcs, amely nélkül az emberi lét elképzelhetetlen. Hufeland az elkészült művet elküldte — véleményezésre - Kantnak, kérve, hogy mondja el sikerült e bemutatnia a lélek és a test kapcsolatát, az érzéki és az erkölcsi embert, végső konklúzióként a lélek elsődlegességét. Kant levél formájú esszében válaszolt, amelyet Hufeland előszóval és lábjegyzetekkel kiegészítve nyilvánosságra hozott, Magyarországon azonban csak 1864-ben (!) jelent meg.19 A makrobiotika tehát, mint tudományág - és a róla szóló könyv is - filozófiailag megalapozott. A kötetnek kiváltképp az un. tanító része filozofikus, a gyakorló rész egyik fejezete az életet megrövidítő eszközökről, a másik pedig az életet meghosszabbítókról értekezik. A Hufeland-mű európai sikeréhez az írásmü stílusa egyértelműen hozzájárult. A magyar változat azonban nemcsak bővített, de erősen módosított is. A hazai viszonyokat jól ismerő Kováts Mihály kiegészítései egy igen jól használható, praktikus segédkönyvvé változtatták a müvet. Minden fontos, aktuális kérdés megtalálható, azonban mindenek előtt a sokszínűség, az életmódra hatást gyakorló társadalmi és erkölcsi vonatkozások taglalása jelentik a munka valódi értékét. A második — a gyakorló - rész az igazi „klasszikus” dietétika, amelyet még bőségesebb kiegészítésekkel látott el Kováts. A második, német kiadástól még annyiban is különbözik, hogy Házi és úti patika és A hirtelen halálos veszedelemben való segedelem c. fejezeteket is csatolt hozzá a fordító. Kováts így mutatott rá a könyv sikerének lényegére: „ Tissot után senki még úgy el nem találta azt a középmódot, mint ez, hogy kell írni egy orvosnak a közönséghez. ” Pápai Páriz Ferenc ekkor már klasszikusnak számító Pax corporisa példaként szolgált önálló egészségtani szakmunkák megírásához. Kibédi Mátyus István (1725-1802), Marosszék főorvosának egészségtani munkái példázzák elsődlegesen ezt a tendenciát. Először a kétkötetes Diaetetica-120 21 jelentette meg, majd ennek hatkötetessé bővített - Ó és Új Diaetetica 21 című - változatát adta ki, könyvei a század egészségtani irodalmának magyar klasszikusává avatták a szerzőt. Az első - rövidebb - kiadás előszavában (1762) megindokolja, hogy miért ragadott tollat: ” Könyv az Egészség megtartásáról én tudtomra, Magyar 19 A kedély hatalmáról, miszerint a puszta szándék által uralkodhatni a kórós érzelmeken. Pest, 1864. . 20 MÁTYUS István: Diaetetica, azaz a’ Jó Egészség meg-tartásának módját fundamentumosan elő-adó Könyv, mellyet Betegek körül való foglalatosságtól üres óráin írt és készített, ’s maga költségével közönségessé is tett-----. Kolosvárott, Páldi István, 1762. 2 1 MÁTYUS István Ó és Új Diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenntartására és gyámolgatására Istentől adatott nevezetesebb Természeti Eszközöknek ... elé-számlálása... Hat darabokra intézve... Posonyban, Länderer Mihály betűivel, 1787. 189
