Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA nyelvész írása érkezett Pszichológia, azaz: a lélekről való tudomány címmel. Másodiknak Bárány Péter (1763-1829),197 Széchenyi Ferenc titkárának müve (jeligéje: „Non tanta prurigine leguntur libri, quae scribuntur”) Jelenséges lélek-mény címmel. A harmadik pályázó kiléte máig titok maradt, a „Lélek az, a ’ mi elevenít” jeligéjű borítékot sosem nyitották ki - megtudni, kinek a nevét rejti -, mivel nem érdemesítették jutalomra. A díjat Bárány Péter nyerte el. A díjkiosztásra 1791. január 22-én került sor Kerekes Sámuel bécsi lakásán, a nyertest köszöntő beszédet Báróczi Sándor mondta, de jelen volt Orczy László, Podmaniczky József helytartósági tanácsos, Vay István szabolcsi, Vay József borsodi, Balogh Péter nógrádi, Máriássy István gömöri, Spissich János zalai követ, Illos József és Vattay György testőrírók, Révai Miklós, valamint Decsy Sámuel és Kis József orvosdoktorok, utóbbi ebben az időben a Széchényi család szolgálatában állott. Mind Báróczi szavait, mind Bárány Péter válaszát leközölte a Hadi és Más Nevezetes Történetek.198 Bár a pályázat meghirdetésekor ígéretként elhangzott, hogy az első helyezett munkáját kinyomtatják, erre nem került sor. Egy későbbi elemzés „cenzúrái nehézségeket” sejt, hiszen Bárány a díjátvevő beszédben „e jelenvalő világ legnagyobb bölcselkedője"-ként Kantot említette. A megváltozott politikai légkörön túl Bárány elvhűségének - mások szerint makacsságának - is betudható a kinyomtatás elmaradása, erre utal egy későbbi levelének töredéke, amelyet 1826-ban Széchenyi Istvánnak írt: „Görög Demeter Úr késett annak kinyomtatásával: a mostani uralkodás alatt kívánta tőlem, hogy a megkoronázott Psychologiát új formába öntsem. De én ezt nem tehettem, mert ami egyszer tetszett, annak mindenkor tetszeni kell.197 198 199 A pályamunka kézirata kalandos utat járt be, sokáig elveszettnek hitték, míg végül felbukkant a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. A három „könyvre” osztott, egy toldalékkal (a lélek rendkívüli állapotát taglaló) kiegészített, valamint szakszótárt is tartalmazó munka - a mai terminológia meghatározásában - az apercepciós pszichológia magyar alapműveként értékelhető. Az álomról elmélkedve felveti a „ homályos képek” fogalmát, amelyek „ az erősebbektől el valának nyomva ”, szabadságfogalma és erkölcsi nézetei a legnemesebb gondolatiságot tükrözik.200 Mivel Bárány nem orvos volt, a filozófián és pszichológián kívül szüksége volt a korabeli orvosi szakirodalom ismeretére is. Tudjuk, hogy baráti köréhez tartozott Kis József és Decsy Sámuel, feltehetően tőlük kapott segítséget. Az orvostörténelem szempontjából elsősorban a műhöz csatolt szószedet jelentőségét kell kiemelni, mint a magyar pszichológiai szakszókincs kezdetét.201 Már a kortárs Baráti Szabó Dávid is nyolc szót felvett szótárába, 202 amelyek ma is használatosak: alany, inger, közvetlen, látomány, műszer, okfő, rendszer, társkép. A későbbiekben többeket is foglalkoztatott a mű szókincse. Ifjabb Szinnyey József, Szily Kálmán,203 Kornis Gyula,204 Gálái László nyelvtörténeti munkáikban elemezték, mi197 A pesti egyetemen bölcsészdiplomát szerzett Bárány a pályázat kihirdetésének idejében a Zala megyei Kanizsán tanította a grammatikát az alsó osztályosoknak. A felhívás hatására felutazott Pestre és Koppi Károly otthonában (vagyis a piarista rendházban) írta meg a díjnyertes munkát. Feltételezhetően a munkához szükséges szak- irodalmi háttér jobban rendelkezésére állt Pesten, mint a kis vidéki környezetben. 1790. áprilisától lett Széchenyi titkára. V.ö.: GYÁRFÁS Ágnes: Az első magyar bölcseleti mű és története. Bárány Péter: Jelenséges lélek-mény. Bp., MTA, 1990. 17.p. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 27(102).) 198 Hadi és Más Nevezetes Történetek, 1791. IV. 89-95.p. /1791. január 25./ 199 Magyar Tudományos Akadémia könyvtára, Kéziratár, K.167/6.II. 20° GYÁRFÁS Ágnes: Az első magyar .... 27.p. 201 GYÁRFÁS Ágnes: Bárány Péter Magyar Pszichológiájának szószedete. Magyar Könyvszemle, 1987, 103. 2, 126- 137.p. 202 BARÓTI SZABÓ Dávid: Kisded szótár ... Kassa, Länderer, 1784. 203 SZILY Kálmán: A magyar nyelvújítás szótára. l-2.köt. Bp., Homyászky, 1902. - Előszó. 204 KORNIS Gyula: A magyar művelődés eszményei 1777-1848. l.köt. Bp., Egyetemi ny., 1927. 113-125.p.
