Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA gelehrten Gesellschaft in Hungarn nevezett füzetét teljes egészében Winterl írta, tetemes része a társaság első - és lehet, hogy egyetlen - ülésén elhangzott üdvözlő beszéde. Elismeréssel adózott a korábban létrehozott európai társaságoknak, többek között Luigi Ferdinando Marsiglinek, aki a bolognai természettudományi társaságot alapította, a hazai kezdeményezések közül Fischer Dániel próbálkozásait emelte ki. A saját terveket illetően elmondta, hogy matematikával, fizikával, földrajzzal és a természettudományok egyéb ágaival, közöttük az orvoslással, kívánnak foglalkozni. A tudós együttműködés célja mindenek előtt a tudományok gyakorlati hasznosításának megvalósítása. Mint a kémia oktatója, természetesen a kémia ipari alkalmazásának problémáira tért ki, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos hazai birtokok jövedelmét milyen jelentősen megnövelte a szakmai műveltség, különösen a botanikai tudás. A lapot havonként kívánták megjelentetni, a Helytartótanácshoz benyújtott kérelemhez Winterl mellékelte az egyetlen kinyomtatott szám kéziratát. Riethaller Mátyás könyvrevizor 1784. áprilisában hozzájárult a folyóirat kiadásához, csupán egyetlen mondat törlését rendelte el. A kifogásolt mondat szerint a természeti erők alkotják a világ lelkét, talán magát az istent is.130 Nem valószínű, hogy a cenzúrái ellenőrzés szegte Winterl kedvét, hiszen a kor valamennyi toliforgatója hozzá volt edződve ahhoz. Nagyobb a valószínűsége, hogy nem csupán a kiadvány közreadásának, de a társasági működés ilyen gyors megszűnésének oka is a felsőbb támogatás elmaradásában keresendő. Erre enged következtetni Winterl beszédének befejező gondolata, amelyben az uralkodó gondoskodását kéri munkájuk eredményes végzéséhez.131 XI./ll. Kovachich Márton György és a Merkur von Ungarn Kovachich Márton György (1744-1816) munkásságával, kutatásaival, tiszteletre méltó, ám a kor lehetőségei szerint kissé túlméretezett kutatásszervezési elgondolásaival, tudományos kapcsolataival elég részletesen foglalkoztak, az 1786-87-ben közreadott, Merkur von Ungarn címet viselő folyóiratával azonban nem tudománytörténeti jelentőségének arányában és az azt megillető módon. A horvát eredetű, pozsonyi szegény gazdálkodók leszármazottja az értelmiségi pályára való felkészülést Nagyszombatban kezdte el, ahol filozófiát tanult, Olaszországban teológiát, Bécsben - Sonnenfels és Martini tanítványaként - jogot, politikai és pénzügyi ismereteket sajátított el, Kollár Adám mellett jogi és történeti ismereteit bővítette. Hazatérte után az egyetemi könyvtár írnoka lett Pray és Brettschneider idején, Brettschneider szellemi holdudvarához tartozva.132 1784-től a kamarai levéltárba került. Feltételezhetően még Bécsben, Kollár hatására szabadkőműves lett. Nagyszabású tudományszervezési terveinek első állomása a folyóirat szerkesztés. Erre irányuló szándékát már két évvel korábban megfogalmazta egy mintegy 50 oldalas tervezetben.133 Az indíttatás természetesen — kortársaihoz hasonlóan - a köz érdeke és a hazafias érzület. Az indoklás ennél konkrétabb pontja a Ratio Educationisxa való utalás, amely szerint az oktatás céljaira fel kell használni az újságokat, folyóiratokat. A külföldi időszaki ki130 A magyar sajtó története... 198.p. 131 ZUBER: i.m. 58.p. 132 SZABÓ Margit: H.G. Brettschneider budai tartózkodása 1782-1784-ig. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből. Budapest., ny.n. 1942. 133 Kovachich kéziratos hagyatékában van az OSZK kézirattárában.
