Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA adványokat ugyan az ifjúság kezébe lehet adni, viszont hasonló hazai - szerinte - egyáltalán nincs. A folyóirat nyelvének kérdésével is hosszasan foglalkozott, végül arra a következtetésre jutott, hogy az ország lakói által használatos sok nyelv közül egyik sem alkalmas egy ismeretterjesztő kiadvány mondanivalójának tolmácsolására, ezért döntött a német nyelv mellett. A tervezett rovatok közül igen fontosnak tartotta a tanszemélyzetre vonatkozó közléseket, mivel úgy gondolta, hogy külföldön ismeretlenek a magyarországi oktatók. Már ekkor szükségét érezte, hogy nyilvánosságra kerüljön a különféle iskolatípusban használatos tankönyvek jegyzéke. A legígéretesebb rovat-terve a Zustand der Wissenschaften und der Aufklärung című volt. A tényleges megvalósításra 1786-ban került sor. A korábbi - kéziratban maradt - tervhez hasonló gondolatokat tartalmazó, az 1786.március 7-i dátummal kinyomtatott, előzetes tudósításban jelentette be időszaki kiadványának útra bocsátását. Indokai között ismét csak az a kijelentés szerepel, hogy olyan lap nem létezett, nem létezik, amely külföldhöz hasonlóan az ország művelődésének állapotáról tudósítana. Sem Kollárék folyóiratát, sem Windisch lapjait nem veszi figyelembe. Az első kinyomtatott füzethez mellékelte lapja részletes programját {Entwurf einer Literarzeitung für das Königreich Ungarn und dessen Kronländer). Kortársai közül talán Kovachich mérte fel legalaposabban az időszaki sajtónak a tudományos életben és az oktatásban játszott szerepét. A külföldi példák után elemzi a folyóiratok sokrétű, tájékoztató feladatát, beleértve a felfedezések, rendeletek, más hasznos tudnivalók és általában a felvilágosodás gondolatainak közvetítésében. Ez utóbbihoz még azt a megjegyzést fűzi, hogy a felvilágosodás eszméi hivatottak a hamis előítéletek, a babonák és a barbár gondolkodásmód kiirtására. Ekkor már pontosabban meghatározta a kiadvány főbb rovatait, amelyeket azután - a gyakorlati megvalósítás során - még tovább tagolt: tudósok személyi ügyei, iskolai előadások és segédeszközök, akadémiai és iskolai ünnepségek, tudományos rendelkezések, a tudományos élet eredményei, vegyes művészeti és tudományos hírek, a felvilágosodás, a tudományok és a művészetek aktualitásai. Kiadóként a címlapon az „eine Gesellschaft patriotischer Liebhaber der Litteratur” meghatározás olvasható. Egyes vélemények szerint a lapalapítást - természetesen - tudományos társaság létrehozásával kívánta Kovachich egybekötni. 134 Más vélemények szerint azonban ez a megfogalmazás nem jelentett egyebet, mint néhány közvetlen barát jóindulatú segítségét, leginkább Tertina Mihály (1750-1808) tanár közreműködését. Külső segítséget kapott az előfizetők toborzásában többek között Horányi Elektől, de szinte minden országrészben akadt vállalkozó erre a feladatra. A terjesztésben Trattner Mátyás ajánlotta fel szolSRerfur »on Ungarn 0 b t c £ ittítar sutiing f & t í>aé j?ón i gr e t $ Ungarn unb Mint JWntóifter. .fctrauíj) egei tn ion einer ‘ ©efeűfcöaft potriotifdjtr Ci c& í; o b rr brr E i rt er at u r, fi-torbnet unb ítfotgt ion SJtartin Scorg Kooatlüí), JDoItor brr freppn Äunfte unb SBelfroeia&tit brr f. Ungar, ©tatt&alttrn) $tr£$ÍD8inbifanrtn. ouf bag 3ű&r 1787. 5w>eytui ^Ja^rgartgo (Erjlcí biS $>cfí. w P « P. jtkituft mit StdtínttifcOtn A Merkur von Ungarn egyik kötetének címlapja 134 V. WINDISCH Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. - in: Századok, 1968,102, 1-2. 99.p.
