Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA XI./6. Perliczi János Dániel tervezete Csak a feljegyzésekből tudunk egy Perliczi által - 1760-1770 között - készített társasági tervről, de sem annak tartalmáról, sem a kézirat esetleges lelőhelyéről nem tájékoztat egyetlen forrás sem. Weszprémi István a kézirat címét megadja (De instituenda in Hungária societate litteraria erudita, et conferendis ad illustrationem rerum patriae symbolis), de — szokásával ellentétben - egyetlen szó kommentárt sem fűz hozzá. 49 Wallaszky Pál: Conspectus-ában szintén megemlíti a magyar irodalom történetére vonatkozó, általa ismert kéziratok között, de a lelőhelyet ő sem jelöli meg.50 Toldy is csak sajnálkozott, hogy a kézirat sorsáról és tartalmáról semmi továbbit nem sikerült kiderítenie49 50 51 XI./7. Egy bécsi társulás és folyóirata az 1770-es években - (Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és az Anzeigen...) 1771. július 11-én a bécsi Ghelen nyomda műhelyéből került az érdeklődők kezébe egy tudományos ismereteket terjesztő hetilap, amely ezt a kissé nehézkes címet viselte: Allergnädigst privilegierte Anzeigen aus sämmtlichen kaiserlichen königlichen Erbländern. Kiadóként rendkívül szerényen és kissé titokzatosan „egy társaság”-ot nevez meg a címlap. Mi volt ez a társaság, kik voltak szellemi instruktorai, tagjai, milyen terv és szándék kapcsolta őket össze? Erre próbálunk feleletet keresni a következőkben. Az Anzeigen írói gárdáját adó társaság, a munkatervet körvonalazó plánum szellemi megalkotójának kiléte körüli találgatás többször felbukkant a szakirodalomban. Érvek és ellenérvek hangzottak el, bizonyos vonatkozásban lezártnak tekinthető a szakmai vita, de a folyóirat kiadását közvetlenül megelőző társasági tervezet szerzőségének megállapítása teljes bizonyossággal még mindig nem befejezett. Hasonlóképpen megoszlanak a vélemények a lap vezéregyéniségét illetően is. Bár a sajtótörténeti összefoglalók csaknem mindegyike röviden megemlíti az Anzeigent, alaposabb tartalmi elemzése nem történt meg.52 Az első évfolyam előszavában az anonimitását megtartó szerkesztő egy kilenc évvel korábbi tervre hivatkozik, amely komoly nehézségek miatt nem valósulhatott meg, azonban „egyesített erővel" sikerült azokat elhárítani, a „legbuzgóbb fáradozás árán megvalósítani az abbéli szándékot, hogy az örökös tartományok rátermett és ügybuzgó férfiaiból létrehozzanak egy társulást." Majd így folytatja: ,,A siker ismét meggyőzött bennünket, hogy polgárainkban valóban hazafias vér buzog.’’ Vagyis a szerkesztő egy 1762-ben készített terv megvalósulását üdvözli. Ennek a plánumnak a megálmodója és megfogalmazója minden kétséget kizáróan 49 WESZPRÉMI István: Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajza. 1. köt. Kétnyelvű kiadás. Bp., Medicina, 1960. 276- 277.p 50 „Opera ad históriám Hungáriáé literariam spectantia MSS. Passim in biblithecis doctorum virorum latentia nobisque cognita” v.ö.: WALLASZKY, Paulus : Conspectus reipublicae litterariae in Hungária. Budáé, typ. Univ. Reg., 1808. 41.p. 51 TOLDY: i,m.363-364.p. 52 KÓKAY György: A magyar hírlap és folyóiratirodalom kezdetei (1780-1795). Bp., Akadémai K., 1970. 37-38.p. - ZUBER Marianna: A hazai németnyelvű folyóiratok története 1810-ig. Bp., Pfeiffer, 1915. 35-44.p. - KÓKAY György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában, Bp., Akadémiai K., 1983. 21-22.p. - KÓKAY György: (szerk.): A magyar sajtó története. 1. köt. 1705-1848. Bp., Akadémiai K., 1979. 63-66., 189-194., 537-538.p. 129
