Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)

XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére

XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA

gyelembe vétele nélkül választották. A társaság összejövetelein a német nyelvet használták. A leírások kitérnek a tisztségekre és a társaságba való felvétel módjára is. Tavasztól őszig kéthetente, ősszel és télen hetente tartottak ülést egy-egy tag lakásán, pénteken, öt órakor. Mindenki két témát javasolhatott kidolgozásra, szavazással döntötték el, hogy kinek mit kell kidolgozni. A tiszteletbeli tagokat nem kötelezték munkára, de szavazati joguk volt. Minden tag meghívhatott az ülésekre a tudományok iránt érdeklődő hallgatóságot. A postai költségeket a tagok adták össze.

A tagok névsora a következő: Windisch Károly Gottlieb, Kempelen Engelbrecht, a pozsonyi harmincad hivatal ellenőre és fia, Kempelen Farkas, Kastenholz Honorius Vilmos (1729-1779) és Skollanits (Sgollanits) József Ferenc (1720-1785) pozsonyi orvosok, Kern János Mihály evanglikus lelkész, Gold József, Szászky Péter43, Fábry Pál és Sautersheim Ignác44.

84 felolvasás címét rögzítették a kéziratok, négynek a teljes szövege is megmaradt. 25 alkalommal szerepelt Windisch, az orvosok közül Kastenholtz 16-szor, Skollanits 11 ízben. A négy lejegyzett szöveg között van Skollanitsé, aki a soproni kőszénről tartott előadást, valamint Kastenholtzé, aki a hunok eredetéről értekezett, tehát akkor egyikük sem orvosi témában.45 A felolvasások között számos irodalmi téma (pl. versek), moralizáló előadás hangzott el, de jelentős mennyiségű volt a természettudományi tartalmú is, mégis a történelem különböző korszakait és részterületeit feldolgozó értekezések aránya a legnagyobb.

1762 tavaszán elhatározták, hogy néhány elhangzott előadást nyomtatásban kiadnak, ezért felmerült az anyagi pátfogó szerzésének kérdése. A magas rangú, anyagi áldozatok meghozatalára is hajlandó támogató azért is kívánatos lett volna, hogy a társaság néhány tisztségviselőjét honorálni és a nyomdai költségeket fedezni tudják. Felvetődött a későbbi terveket illetően, egy saját nyomda felállításának elképzelése is. Szükségesnek tartották egy könyvtár létesítését, valamint az üléseknek helyet biztosító terem létét is. A társaság statútumait azonban nem hagyták jóvá a hatóságok, így az összejövetelek egy idő után megszűntek. Figyelemre méltó, hogy a gyakorlatban bevált, jól működő társasági élet megszervezését utólag kívánták a szabályok írásba foglalásával és hivatalos elfogadtatásával „törvényessé” tenni.

XI./5. Torkos Justus János orvos-egyesületi terve (1764)

A pozsonyi városi levéltárban található a Collegium Medicum címet viselő, két részből álló irat, Torkos kézírásával, amely a megálmodott - teljes egészében az orvostudomány művelését elősegíteni hivatott — társulás tervezete.

Az első rész a megindítandó egyesület célját fogalmazza meg, amennyiben a társaság tagjainak segíteni kell egymást, az orvosi rend méltóságának megőrzése és a kölcsönös szakmai művelődés elősegítésére. A második részben alaposabban kifejti Torkos, hogy a tagok kötelesek beszámolni orvosi tapasztalataikról, mégpedig a gyakorlat alapján, nem szabad holmi elméleti fejtegetés irányába elkalandozni. A legfontosabb területek ennek megfe43 Lehetséges, hogy névelírásról van szó és Tomka-Szászky János az illető, aki ebben az időben a pozsonyi evangélikus gimnázium tanára volt.

44 O az a kalandos sorsú, bohém pesti polgárim, aki később Rousseau egyik bensőséges barátja lett. Ebben az időben - még Mária Terézia pártfogoltjaként - az udvari kamara fogalmazója volt Pozsonyban. - v.ö.: RÁCZ Lajos: Rousseau magyar barátja. Akadémiai Értesítő, 1912, 23. kötet, 265-276.füzet, 395.399.p.

45 IVÁNYI Béla: Die Pressburger Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften (1752-1762). In. Südost-Forschungen, 1944-45, Bd. IX/X. 249-259.p.

127