Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
XI. Törekvések a hazai tudományos társaságok létrehozására, a tudományos kutatások összehangolt megszervezésére
XI. TÖREKVÉSEK A HAZAI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK LÉTREHOZÁSÁRA „A Magyar Tudós Társaság füstbe ment, nem tudom, kinek a hanyagságából, vagy éppen szándéka szerint 36 XI./3. Loew Károly Frigyes kezdeményezése A 18. század első felének tudományos közéletében Sopron fontos szerepet játszott.37 Jó hírű evangélikus gimnáziumának tanárai, illetve az innen orvosi pályára került tanítványok ismertek voltak külföldön is, nem egyet közülük a külhoni tudományos társaságok tagjukká választották. Közülük került ki Loew Károly Frigyes (1699-1741), aki 1739-ben önálló kiadvány formájában megjelent felszólításában, valamint a lipcsei Acta Eruditorum hasábjain38 is kollégái segítségét kérte a pannon flóra feldolgozásában. Loew felhívása nem volt eredményes, ugyanis a felszólításban megnevezett munkatársán, Deccard János Kristófon kívül más együttműködőt nem talált.39 Korai halála azonban őt is — hasonlóan sógorához, a Pozsony növényvilágát csak részben feldolgozó Windisch János Teofilhoz - megakadályozta a munka befejezésében és egy esetleges munkaközösség létrehozásában. XI./4. Windisch Károly Gottlieb és a Pressburger Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften (1752-1762) A pozsonyi születésű, majd életének java részét szintén e városban leélő, a város kultúrájának felvirágoztatásáért és hírének öregbítéséért munkálkodó, elsősorban lapszerkesztői tevékenységével hírnevet szerzett Windisch Károly Gottlieb (1725-1793) munkásságának értékes fejezete a tudományos magántársaság létrehozása. Az értékelők azért használják a „magántársaság” jelzőt, mivel sem anyagi támogatást, sem uralkodói kedvezményeket nem sikerült elérni, tehát nem válhatott hivatalosan tudományszervezési központtá, jelentőségét azonban növeli, hogy nem csak papírra vetett vágyálomról, hanem ténylegesen működő munkaközösségről volt szó.40 A társaság történetét — némi eltéréseket okozva az értékelésben - két korabeli (szintén bizonyos ellentmondásokat tartalmazó) kézirat alapján lehet követni41 A társaság minden különösebb formaság nélkül, 1752-ben kezdte meg működését, a tagok felolvasták egymásnak elkészült kézirataikat, megbeszélték azok tartalmát. Ez a működési forma - nem lehet tudni mi okból - egy idő után abbamaradt, majd 1758 végén felelevenítették a szokást, 1759. január 17-től pedig rendszeressé tették a felolvasó üléseket. Az egyik változat szerint a német nyelv ápolását tűzték ki feladatnak, a kissé későbbi kézirat szerint a honismertetést.42 A tagokat a vallás, a rang és a nemzetiségi hovatartozás fí36 A levél eredetije megtalálható a Ráday gyűjteményben, Ráday Gedeon I. levelezése. 2253. sz. Dátum: 1736. január 12. 37 DOMINKOVITS Péter: Sopron, a 18. század egyik regionális oktatási központja. In: A város térben és időben. Sopron kapcsolatrendszerének változásai. Sopron, Palatia, 2002. 123-170.p. 38 Acta Eruditorum, 1739. 665-572.p. 39 A. SZÁLA Erzsébet: Egy tervezett tudóstársaság soproni gyökerei a XVIII. század elején. In: SZÁLA Erzsébet: Nyugat-Magyarország művelődés- és ipartörténetéből. Piliscsaba - Sopron, MATI - Nyugat-Magyarországi Egyetem, 2004. 79-84.p. 40 SZELESTEI .Irodalom és tudományszervezési törekvések .... 84.p. 41 Ma mindkét irat az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. Föl. Germ. 1499. Nr.4. és Quart. Germ. 2. 42 „ bisher unbekannt gebliebenen Vatterlandes auch ausser demselben zu verbreiten” 126
