Kapronczay Katalin: Orvosi művelődés és egészségügyi kultúra a XVIII. századi Magyarországon - A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 4. (Budapest, 2007)
I. Bevezetés. A felvilágosodás Európája
I. BEVEZETÉS. A FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁJA nem szólhat bele egy kívülálló sem. A vallásszabadság az, amikor mindenki a maga módján gyakorolhatja hitét.13 Sem Voltaire szabadosnak mondható deizmusát, sem d’Holbach körének ateizmusát nem lehet Locke vallásfilozófiája következményének tekinteni. A Locke által megfogalmazott természetjog az a kötelező erkölcsi törvény, amelyet az emberi értelem fedez fel, Isten és az ember jogain, Isten és az ember viszonyán, az embernek, mint racionális teremtménynek alapvető egyenlőségén alapulva.14 Locke természetjogi felfogására kétségtelenül a cambridge-i platonikusok elmélete volt hatással. A filozófiatörténet a klasszikus empirista ismeretelmélet összefoglalóját látja Locke- ban. Elgondolásaival megnyitotta az utat a többi tapasztalatfilozófiái elmélet előtt, egyaránt merített tanaiból Berkeley és Hume csakúgy, mint Voltaire, Diderot vagy Condillac. Kutatási területe és érdeklődése lenyűgözően széleskörű és egyéni volt: közgazdaságtannal, teológiával, bibliakritikával, etikával, antropológiával egyaránt foglalkozott írásaiban, csaknem valamennyiben a megismerés lehetőségeit kutatja. Bár a történelmi és szellemi mozgalmak sosem köthetők egyetlen ember nevéhez, tevékenységéhez, nem egyedi teljesítményként jönnek létre, az európai felvilágosodást némiképp mégis Locke szellemi örökségének tekinthetjük.15 A Szigetország másik igen jelentős filozófusa a skót származású David Hume (1711-1776). Munkásságának rövid összefoglalása alkalmat ad annak a gazdag eredményeket felmutató történelmi-művelődéstörténeti korszaknak a felidézésére, amelyet skót felvilágosodásként említenek a történészek. Hume is részese volt annak a nemzeti vállalkozásnak, amely az 1707-ben elvesztett politikai függetlenségért cserébe gazdasági és kulturális felemelkedést ígért a skótoknak.16 Hume filozófiai alaptétele a kételkedés volt: a tudás és az érzékelt valóság okainak megismerhetősége, sőt az előző korszakok tudományos eredményeinek valódisága egyaránt kételyeket ébresztett benne. Az észt alárendelte az akaratnak és az érzelemnek, értelmileg belátható örök törvények helyett megszokásról beszélt, a hagyományos világképet „természetes hiedelemnekC mondta. Hume egyesek szerint az első igazán modem filozófus, aki a mindennapok gyakorlati elméletét akarta kidolgozni. Mint már utaltunk rá, Hume az érzelem jogait hangsúlyozta az értelemmel szemben. Az értelmet az érzelmek „rabszolgájának” nevezte, alapvető erkölcsi érzésként pedig a jóakaratot („benevolencia”) jelöli meg. Locke-hoz hasonlóan Hume-nál az individuum nem pusztán középpontja a tapasztalatnak, de valójában egyetlen tárgya is, minden ismeretünk a tapasztalatból ered, az elménknek csupán önmagáról lehetnek tapasztalatai. Úgy gondolta: „ tudatbörtönünk” foglyai vagyunk, s mivel a világot csak önmagunkon átszűrve ismerhetjük meg, tudásunk nem érheti el a teljes bizonyosságot. Hume szkeptikus filozófus, a modem szkepticizmus egyik kiemelkedő alakja. Ez a megrögzött szkepticizmus hatja át életrajzi esszéjét, amelyben a minden pártérdeken és a skót elfogultságon felülemelkedni képes filozófust mutatja be, aki a vallásnak nem csupán a kinyilatkoztatott igazságában kételkedett, de a „ használhatóságában” is és filozófushoz illő nyugalommal készül a halálra.17 A felvilágosodás kiindulópontja a kontinensen egyértelműen Franciaország volt, ellentétben az angol felvilágosodással, kiteljesedése megelőzte a forradalom kitörését. 13 LOCKE, John: Tanulmány a vallási türelemről. Ford.: Kontier László, u.o. 158-193.p. 14 KONTLER László: Locke és a lelkiismereti szabadság, avagy az óvatos ember intellektuális bátorsága, u.o: 7-55.p. 15 BARTHA János,ifj.: i.m. 148.p. 16 A skót felvilágosodás. Morálfilozófiái szöveggyűjtemény. Vál.,szerk.,utószó: HORKAY HORCHER Ferenc. Bp., Osiris K., 1996. 461 p. 17 A felvilágosodás gondolkodói... 132-141 .p. 10
