A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1904-1905 (S/1974)
Negyedik rész. Az 1904-1905-iki tanévben tartandó előadások és gyakorlatok
18 Egyszerű és összetett függvények első és magasabbrendű differentiál-hánvadosai. Két és több változóval bíró függvények első és magasabbrendű differentiál-hányadosa. A függő, változó, első és magasabbrendű differentiál-hányadosnak meghatározása. Két és több változóval bíró fejtetlen függvények. A határozatlan alakú kifejezések: -jj-; 0—oc; 1 oo valódi értékének meghatározása. Egy változóval bíró függvény viszonylagos legnagyobb és legkisebb értékének meghatározása. Taylor és Mac Eaurin-féle sorok leszármaztatása ecx, sin ax, cos ax, log (x h), Arc. tang ax sorba fejtése, ezen sorok tulajdonságainak tárgyalása. A logarithmus és - kiszámítási módja. A Taylor sorozat meghatározása két és három változó mellett. Hiba számítás. Integrálási módok. A határozott integrálé határainak változása és meghatározása, ha új változót helyettesítünk. Kettős és többszörös integrálok egy, két és három változóval bíró függvények mellett. Az integrálok részletes differen- cirozása határozatlan paraméter szerint. ívhossz-, terület-, felülel- és köbtartalom számítás. Guldin-féle szabály. La Place-féle integrálé. Algebrai egyenletek megoldása Horner-féle eljárás alapján. Első és magasabbrendű linear differentiál egyenletek megoldása állandó együtthatók mellett. Elsőrendű magasabb fokú differentiál egyenletek megoldása. Singuläre integrálé fogalma. Részletes differentiál egyenletek egyes eseteinek tárgyalása. Analytikai térmértan; a pont-, sík-, egyenes vonal és másodrendű felületek egyenletei, viszonylagos metszések és fekvések tárgyalása. A differentiál számítás alkalmazása a sík és térmértanra. Első és magasabbrendű érintkezés a síkban — érintkezési paraméterek. Görbülési sugár. Szegélyző vonalak. Evolute és evolvente vonalak és ezek általános tulajdonságai. Első és magasabbrendű érintkezések a térbeli vonalak között. Érintő vonal. Normálsík. Görbülési sík-, görbülési sugár egyenletei és azok kiszámítása. 3. Ábrázoló geometria. I. rész. Dr. Fodor László, rendes tanár. Egész évben hetenkint 4 óra előadás. Az ábrázoló geometria feladata és módszere. A rajzolás és jelzés módja. A pontnak s egyenesnek ábrázolása két síkon.
