A selmecbányai m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola programja, 1904-1905 (S/1974)

Negyedik rész. Az 1904-1905-iki tanévben tartandó előadások és gyakorlatok

19 Uj projectiósíkok fölvétele. Az egyenesnek helyzetei a projectió- síkokhoz; nyomai, a projectiósíkokkal alkotott hajlásszögei. — Forgatás a) a projectiósikra merőleges, b) sl projectiósíkra pa­rallel tengely körül; leforgatás. Pontok egymástól való távol­sága; pont távolsága egyenestől. Parallel, egymást metsző, ki­térő egyenesek; a kitérő egyenesek legkisebb távolsága. A sík ábrázolása, különböző helyzetei a projectiósíkokhoz; a projectió- síkokhoz való hajlásszögei. A síkban levő pont. egyenes vonal és sokszög projectiói; a sokszög valódi nagysága. Parallel s egymást metsző síkok. Egyenesek metszete síkkal; a síkra merőleges egyenes; pont távolsága síktól; parallel síkok távol­sága egymástól. Egyeneseknek hajlásszöge egymáshoz és síkhoz; két sík hajlásszöge egymáshoz. A megvilágítás tanának elemei; a síkidom árnyéka. A polyederek ábrázolása, kontúrjok, látható s födött éleik, ön- és vetett árnyékuk határa. A gúla és a hasáb ábrázolása; ön- és vetett árnyéka, síkmetszete és hálózata. A másodrendű görbék. A kör rajzolása adatokból; érint­kező körök; a kör s körív kiegyenlítése (Snellius). Az ellipsis, a hyperbola és a parabola legczélszerűbb szerkesztése. A kör vetelt árnyéka. A lap származtatása, érintője, érintő síkja, normálisa és normálsíkja. A forgáskúp s henger, valamint a gömb ábrázo­lása, síkmetszete, ön- és vetett árnyéka; a kúp s henger háló­zata. A forgás ellipsoid, hyperboloid és paraboloid megismer­tetése és síkmetszetei. Szögletes testek ábrázolása axonometriái módon. II. rész. A pontra, egyenesre és a síkra vonatkozó szakasz kibő­vítése. Forgatás általános helyzetű tengely körül; a leforgatás alkalmazása; planimetriai feladatok megfejtése, ha a szerkesztés adatai nem feküsznek a projectiósíkban. Ábrázolás egy síkon. A pontra, egyenesre és a síkra vo­natkozó feladatok megfejtése egy projectió-síkon. A három­oldalú szöglet. A polvederekről általában; határlapjaik megvilágításának erőssége. A gúla ábrázolása meghatározó részekből; síkmetszete. Síkbeli és térbeli collineátió; hasonlóság. A csonkagúla háló­2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom